A szőlő feldolgozásához, a bor tárolásához megfelelő épületre volt szükség. A lőrinci Krepuska-birtokon talált sóder döntötte el, hogy – Magyarországon először – zsaluzott betonfalú épületet emelnek. Benkó Béla építész, Krepuska sógora 1898-ra elkészítette a két emelet mély betonpincét, majd a szőlészet házát.
1924-re lakást alakítottak ki a főépületben, ahova Krepuska Géza egyik lánya, Erzsébet költözött be a férjével, Fritsch Ottóval és ötéves Lajcsi fiukkal. A több és minőségi bor termelésének előfeltétele volt az intenzív gazdálkodás, trágyázás. Ezért teheneket vásároltak, istállókat építettek a Tiszavirág utcában ma is álló gazdasági épülethez, s legelőnek bérelték a környező Lővy-földeket. A „Krepuska-pincészet” látta el Lőrinc és Imre vendéglőit is jó minőségű borral. A családi elmondások szerint a francia Cabernet bor magyarországi elterjedése Krepuska Géza nevéhez kötődik. Pintér Kálmán községi orvos sok gyomorbeteg imreinek receptszerűen írta fel a Krepuska-féle vörösbor kötelező fogyasztását.
A kastélyt szép park vette körül. A kis medencés szökőkút a Krepuska gyerekek-unokák kedvelt játszóhelye volt.  

Pándy Tamás tollából jelent meg a közelmúltban tanulmánykötet Krepuska Gézáról. A könyv bemutatóját a Zila Kábéházban tartották.

1944-ben véget ért ez az idilli helyzet. Gránáttalálat érte a Krepuska-kastélyt, a fából készült díszes veranda szinte teljesen megsemmisült.
Szerencsére Krepuska Géza nem érte meg Erzsébeték 1951-es kitelepítését és azt, hogy a fiai „önként” felajánlották az államnak a birtokot, mivel akkora adót vetettek ki, amit nem tudtak megfizetni.
A birtok a kastéllyal együtt a Vecsési Állami Gazdaság tulajdona lett. 1951–53 között Fritsch Lajos vezette az itteni gazdaságot, s a kastélyban lakhatott.
1959-ben a Szabadság Tsz 167 087 forintért jutott hozzá a kastélyhoz és a szőlőgyűjteményhez. A kastély épületében szeszfőzdét rendeztek be, a szőlőt hagyták elpusztulni.
A felbomlóban lévő téesz az 1990-es rendszerváltás táján eladta a kastélyt, kizavarva a benne lakókat. Nem sokkal ezután felgyulladt az épület. A megmaradt betonfalak könyörgőn merednek az ég felé. Műemlékké az állapota miatt nem nyilvánította az illetékes felügyelőség. Így teljes pusztulásra van ítélve Magyarország első beton lakóháza, hazánk és Pestszentimre ipartörténeti emléke.