A fotóművész idén töltötte be a nyolcvanadik életévét. Ebből az alkalomból az 1950-től 2010-ig tartó 60 éves időszakból 60 fekete-fehér fényképből álló válogatást mutat be.
A kiállított alkotásokat Chochol Károly rögtönzött tárlatvezetésével tekintettem meg, aki elmondta, hogy melyik képet hol és mikor készítette, és mindegyikhez fűzött egy rövid történetet is.

A művész úgy gondolta, hogy ezúttal olyan válogatást hoz el szűkebb pátriájába, amelyben a szeretet, a barátság, a humánum és a humor dominál. Humorosan bemutatni valamit pedig nem könnyű dolog. Kell hozzá őszinteség, éleslátás, némi kajánság és főként nagyon sok empátia.

Jót derültem többek között a Vidám halász történetén, aki az egyik fényképen a hálóját a vízbe merítette, a következőn pedig már az átalvetőt le sem véve magáról libikókázott, vagy azon a két felvételen, amelyikből az egyiken egy gazdi vizsgálja kutyusának a farát, míg a másikon egy asszony férjének ugyanazt a testtájékát. De nemcsak humoros képeket mutat be a fotóművész, hanem olyanokat is, amelyek egy eltűnt korszak dokumentumai, vagyis a fiatalabb korosztálynak újdonságot kínálnak, míg az idősebbeknek időutazást.
– Szerettem volna a kerületemet megtisztelni azzal, hogy elsősorban máshol be nem mutatott képeket hozok el erre az alkalomra – mondta a fotóművész. – A jubileum kapcsán készült egy 250 képet tartalmazó album Előhívott emlékeim címmel. A kiállításon bemutatott fényképfelvételek megtalálhatók a kiadványban is.

„Chochol Károly életműve nem csupán műélvezet, hanem az elmélyülést és az élet megismerésének lehetőségét is felkínálja nekünk, rávilágítva arra, hogy bennünk van a megpihenés és a békesség lehetősége, bárhol legyünk is” – írja a könyv előszavában D. Udvary Ildikó művészettörténész.
A december 30-ig megtekinthető tárlatot Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria címzetes főigazgatója nyitotta meg, és Kucsák László országgyűlési képviselő mondott köszöntőt. A kellemes hangulathoz a Brass on Brass Dixieland Együttes három tagja is hozzájárult.