A nemzeti összetartozást kifejező utcaneveket szeretne látni a Jobbik az egykori kommunista harcosok nevét viselő táblák helyén. Gönczöl András napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, ennyi évvel a rendszerváltás után szégyenletes, hogy még mindig ezek a nevek állnak az utcatáblákon.
A szocialista frakciót, egyszersmind a korábbi városvezetést képviselő Kőrös Péter és Fehér Gábor a vita szakaszban arról számolt be, hogy korábban már történt erre kísérlet, de költséges a váltás, és például a Sallai utca lakói sem szavaztak e mellett. Érvelésük ellen szól, hogy a főváros más területein már 1989 és 1994 között megtörtént a mozgalmi nevek lecserélése, ott sem sajnálták rá a pénzt, és az is, hogy a Fehér Gábor által említett kérdőívek csak az utcában lakókat szólították meg, a felmérés tehát nem a kerületiek véleményét tükrözi. Az utcanevek változtatásáról egyébként nem a kerület, csak a főváros dönthet.
– Fővárosi képviselőként részt vettem annak a bizottságnak a munkájában, amely az utcanév-változtatásokat annak idején engedélyezte – mondta el Ughy Attila polgármester a vita zárásakor.
– A főváros évente kétszer foglalkozik ilyen kérdésekkel, és valóban rengeteg költség hárul a kerületre, amelynek vállalnia kell az iratcserék finanszírozását. Ezzel együtt úgy vélem, ha a kerület mégis úgy dönt egyszer, hogy átkereszteli az utcákat, akkor azokat olyan helyi emberekről nevezzük el, akik sokat tettek ezért a városrészért, és kevésbé ismertek a széles nyilvánosság előtt.
– A főváros évente kétszer foglalkozik ilyen kérdésekkel, és valóban rengeteg költség hárul a kerületre, amelynek vállalnia kell az iratcserék finanszírozását. Ezzel együtt úgy vélem, ha a kerület mégis úgy dönt egyszer, hogy átkereszteli az utcákat, akkor azokat olyan helyi emberekről nevezzük el, akik sokat tettek ezért a városrészért, és kevésbé ismertek a széles nyilvánosság előtt.
