Az Ön számára mit jelent március 15-e? A fárasztó beszédek napja, vagy inkább ünnep, mert nagy nyilvánosság előtt beszélhet arról, amivel foglalkozik?
– Édes teher – szögezte le Hermann Róbert. - Ez a korszakkal foglalkozó történészek számára egy lehetőség, hiszen évente kiléphetünk az emberek elé. Hasonlóan kedvező helyzetben csak a XX. század kutatói vannak, és valójában a más korszakok történészei egy kicsit irigyelnek ezért bennünket. Mert fontos a kutatás, de legalább ennyire fontos, hogy az ismereteket megoszthassuk, és lehetőleg ne csak egy szűk körben.
Erre már két évtizede van lehetősége. Mennyire kell, hogy változtassa a beszédeit az aktuális kormányzati vagy települési elvárások függvényében?
– Nem politikus vagyok, tényekkel foglalkozom, így ilyen szempontokat nem kell érvényesítenem. Azt már inkább figyelembe veszem, hogy az adott településhez milyen emlékek kötődnek a korszakból.
– Úgy gondolom, nem baj, így marad eleven az ünnep. A magyar államban mindig is deficites volt a demokrácia, így ez a nap lehetőséget biztosított, hogy erre felhívja a figyelmet. A nevezetes 12 pont között mindig lehetett olyat találni, ami maradéktalanul nem teljesült. És most nem az Erdéllyel történő unióra gondolok.
Tapasztalata szerint ez magyar sajátosság vagy külföldön is aktualizálják az ünnepet?
– Mindenhol, az Egyesült Államokban vagy Franciaországban is ezt teszik a maguk nemzeti ünnepén, és ez így van jól.
Mennyire volt egyértelmű, hogy március 15-e váljon ünneppé, és ne esetleg a szabadságharc egyik kulcspillanata?
– Az utóbbi kevésbé merült fel, ám március 15. helyett Kossuth már 1849-ben is szívesebben vette volna, ha április 11-t, az átalakulást lezáró új törvények elfogadásának napját ünnepelték volna. Az ugyanis egyértelmű volt, hogy a törvényes átalakulást kell ünnepelni. Ráadásul ez a nap nem csupán a pesti forradalmat jelenítette meg, hiszen március 15-én utazott Bécsbe Batthyány Lajos gróf vezetésével a pozsonyi küldöttség azzal a felirattal, amely lényegében a 12 pont többségét tartalmazta. Később is voltak olyan elképzelések, amelyek inkább április 11-ét vagy október 6-át tették volna nemzeti ünneppé. Március 15-e végül csak a múlt század 20-as éveitől lett igazából nemzeti ünnep, sőt a szocializmus építésének az éveiben sokáig iskolai ünneppé degradálták. Ez is jelzi, egy-egy korszak viszonyát ehhez a naphoz.
A rendszerváltás óta ismét állami ünneppé vált, ugyanakkor mintha kiüresedőben lenne, és egyre többen csupán pihenőnapot látják benne.
– Ez szerintem csak részben igaz, hiszen a vidéki településeken máig is komolyan kötődnek hozzá az emberek. Jóformán nincs olyan települése az országnak, amelynek ne lenne meg a maga negyvennyolcas hőse; még ha ezt nem is minden esetben tudják. Ezen a területen van mit pótolni. Másrészt normalizálódik az ünnep, bár mindig lesz olyan eleme a 12 pontnak, amelyet aktualizálni tudnak bizonyos csoportok. Például, nehezen tudom elképzelni, hogy létrejöjjön olyan közteherviselés, amelyet mindenki igazságosnak tart.
Mit lehet tenni, hogy ne üresedjen ki teljesen az ünnep?
– Egyrészt a helyi kötődést erősíteni, másrészt vonzó családi programokat kell szervezni. A huszár egyenruhák látványosak, vonzóak, a történelmi játszóházak felnőttek számára is izgalmasak lehetnek. A gyermekek fantáziáját pedig rendkívül megmozgatják. Ugyanakkor nem kell arra törekedni, hogy reggeltől estig ünnepeljünk, mert a túl sok már riasztó lehet.
A kerület két részében tart az önkormányzat kiemelt március 15-i megemlékezést. Az ünnepségek súlypontja ezúttal Pestszentimrére esik, ahol a testvérvárosok küldöttsége mellett Budapest főpolgármestere, Tarlós István is főt hajt 1848-49 hősei előtt.
A körösfőiek ajándékaképpen három éve áll Vasvári Pál kopjafája Pestszentimrén, a református templom kertjében.
– Ennek köszönhetően alkalmunk van arra, hogy méltó módon emlékezzünk meg az 1848-49-es eseményekről – fogalmazott Bauer Ferenc tanácsnok, az ünnepségek szervezője.
A testvérvárosok képviselete gyakran látogat a kerületbe, és rendszeresen vesznek részt a március 15-i ünnepségeken. Különösen szoros a történelmi kapcsolat a lengyel testvérvárossal, amely Tarnów, vagyis Bem tábornok szülővárosának régiójában található.
Az öt testvérváros képviselői idén egy nagyobb rendezvénysorozat részeként érkeznek a magyar fővárosba: azon a várostervezés, városfejlesztés témakörben meghirdetett konferencián vesznek részt, amelynek anyagi hátterét egy közös EU pályázat biztosítja. A vendégek megismerkedhetnek a felújított belvárosi városrészekkel, a megszépült Rácz fürdővel, majd a Rózsa Művelődési Házban rendezett tanácskozáson tanulmányozhatják a XXI. századi városfejlesztés lehetőségeit és irányait. A négynapos rendezvénysorozat kezdő programja a XVIII. kerületi ünnepi megemlékezés.
– Az esemény rangját jelzi, hogy Ughy Attila kerületi polgármester és a testvérvárosi vezetők mellett Tarlós István főpolgármester is beszédet mond a pestszentimrei megemlékezésen – mondta el a szervező.
Az imrei ünnepséget huszárok díszőrsége, Szabó Endre és barátai verbunkos muzsikája, valamint diákszavalat teszi színesebbé. A szervezők 3-400 érdeklődőt várnak az eseményre.
Megemlékezések a kerületben
Pestszenlőrinc: március 11-én 10 órakor koszorúzási ünnepség a Kossuth téren
Pestszentimre: március 13-án 10.30 órakor koszorúzás a Bányai Júlia emléktáblánál;
11 órakor ünnepi megemlékezés a Vasvári Pál kopjafánál a református templom kertjében
