A mindennapi életben, vagy akár ismeretségi körünkben is találkozhatunk olyan egyéni vállalkozóval, aki ugyan kiváltotta vállalkozói igazolványát, azonban tevékenységét - valamilyen okból - hosszabb-rövidebb ideig mégsem végzi. Felmerül a kérdés: mit lehet tenni, ha vállalkozói státuszát nem akarja megszüntetni, ugyanakkor az ahhoz kapcsolódó közterhek megfizetése - bevétel hiányában - gondot okoz? A helyzetre a "szüneteltetés" jelenthet megoldást.
A társas vállalkozásokkal ellentétben az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy tevékenységét - amennyiben nincs aktív állományú alkalmazottja - szüneteltesse. Ezt legalább egy hónaptól legfeljebb öt évig terjedő időszakra teheti meg. [Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 18.§ (1) bekezdés.]
Fontos kiemelni, hogy a szünetelés időtartama alatt a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet
nem végezhet, nem szerezhet új jogokat, illetve nem vállalhat új kötelezettségeket. Ezzel szemben a szünetelésig keletkezett és az alatt esedékessé váló fizetési kötelezettségeit köteles teljesíteni. [A kötelezettségeket és a tilalmakat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 57.§-a fejti ki bővebben.]
Amennyiben valaki a szüneteltetés mellett dönt, úgy annak tényét és kezdő időpontját az illetékes okmányiroda felé kell bejelentenie és (ha van) az egyéni vállalkozói igazolványt is le kell adnia.
Fontos, hogy a szüneteltetésről a vállalkozói pénzforgalmi bankszámlát vezető pénzintézetet is szükséges tájékoztatni, mert a szünetelés időszaka alatt jóváírt hozam nem vállalkozói bevételnek, hanem kamatjövedelemnek minősül.
A szünetelés a biztosítási jogviszonyra is hatással van , így a bekövetkezett változást a 12T1041-es adatlapon 8 napon belül kell bejelenteni az illetékes adóigazgatóságnak (a szünetelés végét szintén be kell jelenteni).
A szüneteltetést megelőző időszakot soron kívüli adóbevallással le kell zárni. Ezért az egyéni vállalkozónak (a bevallással még le nem fedett időszakról) a szüneteltetés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó kivételével - valamennyi adó, járulék és hozzájárulási kötelezettségéről bevallást kell benyújtania az adóhatósághoz. (Így például a vállalkozót érintheti a szociális hozzájárulási adóról és járulék kötelezettségről szóló "1258-as" számú bevallás, az államháztartással szemben fennálló egyes adókötelezettségeket tartalmazó "1201-es", a "1265-ös" számú áfa bevallás, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló "1208-as" számú havi bevallás és a szakképzési hozzájárulást tartalmazó "1212-es" számú havi bevallás benyújtása.)
A személyi jövedelemadóról, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról az adóévet követő év február 25-ig kell bevallást benyújtani, és abban kell elszámolni a szünetelés kezdő napjáig elért egyéni vállalkozói bevétellel, illetve költségekkel (még abban az esetben is, ha az adott adóévben nem volt vállalkozói bevétel). Nem kell szja bevallást benyújtani akkor, ha a tevékenység a teljes adóévben szünetelt és az egyéni vállalkozónak nem volt más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme.
Fontos kiemelni, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó biztosítása a vállalkozói tevékenység szüneteltetésének ideje alatt szintén szünetel. [A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 8.§ f) pont.] Ez azt jelenti, hogy ha az egyéni vállalkozó a szünetelést követő naptól más jogcímen nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ennek havi összege (2012-ben) 6.390-Ft (napi 213-Ft). A fizetés céljából a biztosítás szünetelésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a 12T1011-es bejelentőlapon.
A havi fizetési kötelezettségek tekintetében egy tevékenységét nem gyakorló - így vélhetően abból bevétellel sem rendelkező -főállású egyéni vállalkozónak havonta a minimálbér alapján 27% mértékű szociális hozzájárulási adót, 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és a 1,5% munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a magánszemélynek (amennyiben nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult) egészségügyi szolgáltatási járulék címen havi 6.390-Ft fizetési kötelezettsége merül fel.
A magánszemély a szünetelés időtartama alatt bármikor dönthet akár úgy, hogy tevékenységét folytatja, vagy úgy, hogy vállalkozását megszünteti. A döntést mindkét esetben az illetékes okmányiroda felé kell bejelenteni.
A tevékenység folytatását az illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője megtiltja, ha a szünetelés kezdő napja óta eltelt az öt év. [Evtv. 19.§ (3) bekezdés b) pont.] Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenység megszüntetése mellett dönt, úgy a záróbevallásokat attól függetlenül is be kell nyújtania, hogy korábban a szüneteltetés miatt már eleget tett soron kívüli bevallásadási kötelezettségének.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
A társas vállalkozásokkal ellentétben az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy tevékenységét - amennyiben nincs aktív állományú alkalmazottja - szüneteltesse. Ezt legalább egy hónaptól legfeljebb öt évig terjedő időszakra teheti meg. [Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 18.§ (1) bekezdés.]
Fontos kiemelni, hogy a szünetelés időtartama alatt a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet
nem végezhet, nem szerezhet új jogokat, illetve nem vállalhat új kötelezettségeket. Ezzel szemben a szünetelésig keletkezett és az alatt esedékessé váló fizetési kötelezettségeit köteles teljesíteni. [A kötelezettségeket és a tilalmakat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 57.§-a fejti ki bővebben.]
Amennyiben valaki a szüneteltetés mellett dönt, úgy annak tényét és kezdő időpontját az illetékes okmányiroda felé kell bejelentenie és (ha van) az egyéni vállalkozói igazolványt is le kell adnia.
Fontos, hogy a szüneteltetésről a vállalkozói pénzforgalmi bankszámlát vezető pénzintézetet is szükséges tájékoztatni, mert a szünetelés időszaka alatt jóváírt hozam nem vállalkozói bevételnek, hanem kamatjövedelemnek minősül.
A szünetelés a biztosítási jogviszonyra is hatással van , így a bekövetkezett változást a 12T1041-es adatlapon 8 napon belül kell bejelenteni az illetékes adóigazgatóságnak (a szünetelés végét szintén be kell jelenteni).
A szüneteltetést megelőző időszakot soron kívüli adóbevallással le kell zárni. Ezért az egyéni vállalkozónak (a bevallással még le nem fedett időszakról) a szüneteltetés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó kivételével - valamennyi adó, járulék és hozzájárulási kötelezettségéről bevallást kell benyújtania az adóhatósághoz. (Így például a vállalkozót érintheti a szociális hozzájárulási adóról és járulék kötelezettségről szóló "1258-as" számú bevallás, az államháztartással szemben fennálló egyes adókötelezettségeket tartalmazó "1201-es", a "1265-ös" számú áfa bevallás, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló "1208-as" számú havi bevallás és a szakképzési hozzájárulást tartalmazó "1212-es" számú havi bevallás benyújtása.)
A személyi jövedelemadóról, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról az adóévet követő év február 25-ig kell bevallást benyújtani, és abban kell elszámolni a szünetelés kezdő napjáig elért egyéni vállalkozói bevétellel, illetve költségekkel (még abban az esetben is, ha az adott adóévben nem volt vállalkozói bevétel). Nem kell szja bevallást benyújtani akkor, ha a tevékenység a teljes adóévben szünetelt és az egyéni vállalkozónak nem volt más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme.
Fontos kiemelni, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó biztosítása a vállalkozói tevékenység szüneteltetésének ideje alatt szintén szünetel. [A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 8.§ f) pont.] Ez azt jelenti, hogy ha az egyéni vállalkozó a szünetelést követő naptól más jogcímen nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ennek havi összege (2012-ben) 6.390-Ft (napi 213-Ft). A fizetés céljából a biztosítás szünetelésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a 12T1011-es bejelentőlapon.
A havi fizetési kötelezettségek tekintetében egy tevékenységét nem gyakorló - így vélhetően abból bevétellel sem rendelkező -főállású egyéni vállalkozónak havonta a minimálbér alapján 27% mértékű szociális hozzájárulási adót, 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és a 1,5% munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a magánszemélynek (amennyiben nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult) egészségügyi szolgáltatási járulék címen havi 6.390-Ft fizetési kötelezettsége merül fel.
A magánszemély a szünetelés időtartama alatt bármikor dönthet akár úgy, hogy tevékenységét folytatja, vagy úgy, hogy vállalkozását megszünteti. A döntést mindkét esetben az illetékes okmányiroda felé kell bejelenteni.
A tevékenység folytatását az illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője megtiltja, ha a szünetelés kezdő napja óta eltelt az öt év. [Evtv. 19.§ (3) bekezdés b) pont.] Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenység megszüntetése mellett dönt, úgy a záróbevallásokat attól függetlenül is be kell nyújtania, hogy korábban a szüneteltetés miatt már eleget tett soron kívüli bevallásadási kötelezettségének.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága