Masszívan robog a repülőtéri régió

Írta:  2017.06.16.

logok

 

A térség vállalkozásai és önkormányzatai a kormányzathoz fordulnak további támogatásért.

 Budapest, 2017. június 15. Több mint másfél ezer milliárd forinttal járulnak hozzá a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséhez szorosan kötődő vállalatok a nemzetgazdasághoz, ami a teljes hazai bruttó hozzáadott érték 5,6 százaléka. A repülőtér további növekedése az egész térség gazdaságára kihatással van, ami akkor lesz fenntartható, ha az állam és a helyi önkormányzatok megadják a szükséges intézményi és infrastrukturális támogatást. Egyebek mellett ezt állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített friss elemzés, ami a Liszt Ferenc repülőtér gazdasági hatásait vizsgálta. A tanulmány bemutatásával egy időben a repülőtér környéki önkormányzatok, a Budapest Airport és Nemzeti Befektetési Ügynökség együttműködési megállapodást kötöttek a térség fejlődésének felgyorsítása érdekében.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a repülőtérhez köthető gazdaságban több mint 155 ezer munkavállaló dolgozik, beleértve a repülőtér működésével közvetlen kapcsolatba hozható üzemeltetést, földi kiszolgálást, légiforgalmi irányítást és egy sor, elsősorban repülőtéren működő vállalatot. A másik fontos kör azokat a cégeket jelöli meg, amelyek – bár nem feltétlenül állnak közvetlen kapcsolatban a repülőtérrel – működéséhez feltétlenül szükséges a repülőtér üzemelése. A repülőtér versenyképessége megőrzéséhez a Budapest Airport BUD 2020 néven 50 milliárd forintos beruházási programot indított el, amelyek következtében a repülőtér éves kapacitása 18 millió utasra nő.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmány részletesen kitér a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér gazdasági hatásaira, elsősorban a munkaerőpiacot és a bruttó hazai hozzáadott értéket (GVA) közvetlenül befolyásoló teljesítményére. A Budapest Airport következő években várt forgalomnövekedése – mind az utas-, mind az áruforgalom tekintetében – akkor lesz fenntartható, ha ehhez az állam és a helyi önkormányzatok részéről megkapja a szükséges intézményi és infrastrukturális támogatást mind a repülőtér, mind annak térsége. Az elemzők arra is rámutattak, hogy 2023-ra a fejlesztések megvalósítása összesen mintegy 1,5 százalékponttal befolyásolhatják a GDP értékét, és jelentős hatással lehetnek az államadósság alakulására is.

A Budapest Airport és a környékbeli önkormányzatok és a főváros közösen kívánják felgyorsítani a budapesti repülőtér térségének gazdasági és infrastrukturális fejlődését, amelynek érdekében külön társulást hoztak létre Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéri Régió Gazdaság és Területfejlesztési Klaszter néven. A társulás a mai napon bejelentette: a kormányhoz fordulnak támogatásért, hogy a repülőtér térsége kapjon kiemelt gazdasági övezet státuszt, annak érdekében, hogy megvalósuljanak a repülőtér üzemeltetéséhez szükséges térségi infrastruktúra-fejlesztések, és a repülőtéri térség gazdaságának kiemelt szabályozása. Az együttműködés megerősítése érdekében a példaértékű térségi összefogás kezdeményezői megállapodást írtak alá, amelyhez a Nemzeti Befektetési Ügynökség is csatlakozott.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről Dr. Szabó László miniszterhelyettes kiemelte, hogy a reptéri klaszter tervezett fejlesztése jelentős élénkítő hatással bír majd Magyarország regionális logisztikai, gazdasági szerepének megerősítése szempontjából és érezhető segítséget jelenthet a légi áru- és személyforgalom folyamatosan növekvő igényének kielégítésében. Hangsúlyozta, hogy az egységes megjelenést biztosító és a klaszter fejlesztési irányait kijelölő együttműködési megállapodás aláírása megteremti a kormányzat és a klaszter tagjai közötti sikeres együttműködés alapjait.

A Klaszter tagjai a Századvég tanulmánya nyomán a repülőtér és a főváros közötti közúti és vasúti kapcsolat fejlesztését tartják az egyik legsürgetőbb megoldandó kérdésnek. Ughy Attila, a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere hangsúlyozta: Ahhoz, hogy a repülőtérhez kapcsolódó kedvező gazdasági hatások ténylegesen kiaknázhatóak legyenek, szükséges a Repülőtér elérhetővé tétele a közlekedési infrastruktúrán keresztül. Ehhez elengedhetetlen olyan fejlesztések megvalósítása, mint például a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út átépítése, a repülőtéri vasúti kapcsolat kiépítése, a vasút bevezetése a repülőtéri 2-es Terminál alá, valamit a jelenlegi Ferihegy vasútállomás korszerűsítése.

Mint arra Szarvas Gábor, a Budapest Airport közösségi kapcsolatokért felelős igazgatója rámutatott: „Az elmúlt 10 év során a Budapest Airport 100 milliárd forintot meghaladó összeget fordított a budapesti repülőtér fejlesztésére, tavaly pedig BUD:2020 néven meghirdette legújabb 50 milliárdos nagyságrendű modernizációs programját. A repülőtéri régió további sikereihez emellett elengedhetetlen néhány kulcsfontosságú, állami beavatkozást igénylő infrastrukturális beruházás sürgős elindítása is, beleértve a gyorsforgalmi út mielőbbi teljes rekonstrukcióját.”

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése elérhető itt:
http://www.budcluster.eu/letoltheto-dokumentumok/

 

Budapest Airport Zrt.
1185 Budapest, BUD Nemzetközi Repülőtér
www.bud.hu

 

Aktuális hírek

A III. ütem

A III. ütem

2022.08.23. 612

Kivitelezés

Kivitelezés

2022.07.26. 556

Kérdések, válaszok

Kérdések, válaszok

2022.02.08. 1020

2022 kezdete

2022 kezdete

2022.01.06. 930

2021 nyara

2021 nyara

2021.06.15. 944

Így indult 2021

Így indult 2021

2021.01.04. 796

A COVID közbeszól

A COVID közbeszól

2020.12.18. 804

2020. Ősz

2020. Ősz

2020.09.10. 753

Kiegyensúlyozott élet

Kiegyensúlyozott élet

2020.06.07. 695

Tervek

Tervek

2020.01.03. 726

2019. Ősz

2019. Ősz

2019.09.10. 713

Családi nap

Családi nap

2019.06.05. 701