Pestszentlőrinc-Pestszentimre Díszpolgára (2007)
Békéssy Sándor (1881-1945) baptista lelkész (posztumusz), aki 1910 előtt került szüleivel Soroksárpéterire, a mai Pestszetimrére. 1910. augusztus 15-én Soroksárpéteriben egy szőlőskert betonmedencéjében a baptista vallás szokása szerint „bemerítkezett”, azaz felvette a baptista vallást. Támogatta a Soroksárpéteritől való elszakadást és a fejlődés érdekében havilap indítását szorgalmazta. 1913. május 1-jén jelentette meg a Soroksárpéteri Közlöny c. lapot, melynek felelős szerkesztője volt. A baptista egyház életében vezető szerepet játszott, összefogta a településen egyre nagyobb számban élő híveket. 1923-ban lelkésszé választották. Énekkart vezetett, fúvószenekart hozott létre, a magyarországi baptisták könyvnyomdájának egészen haláláig igazgatója volt. Jelentős patrónus szerepet vállalt az árva- és szeretetház működtetésében. Soroksárpéteri küldötteként a soroksári képviselő-testület munkájában is részt vett. Településén jó kapcsolatot épített ki a református egyházzal, és annak vezetőjével, dr. Széky Endrével is. 1932. május 19-én egyhangú szavazással Pestszentimre Nagyközség képviselő-testülete a település bírájává választotta. 1945. január 17-én halt meg.
Papp József kerületi lokálpatrióta, a sportmozgalom megszállott és elkötelezett híve, a kerületért végzett sporttevékenysége meghatározó szerepet tölt be; évtizedek óta színvonalas, a kerület közhangulatát alakító és befolyásoló nagyrendezvények minősítik kiváló szervező munkáját. Kihívás Napja, Játék határok nélkül, gyermekrendezvények sokasága.
Kitüntetései még: Pestszentlőrinc-Pestszentimre Sportérdemérem (2001)
Tóth Nándor közel 50 éve dolgozik a kerületben matematika tanárként. Kiváló szakmai felkészültsége, humánus egyénisége, a közösség iránti önzetlen segítőkészsége alkalmassá tette vezetői feladatok ellátására is. A gimnázium jogelődjének igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt nyugdíjba vonulásáig. Az intézmény oktató-nevelő-vezetői munkája mellett a felnőttképzés helyi megszervezésében, irányításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Generációk egész sorát nevelte, oktatta, szinte nincs olyan személy a kerületben, aki ne ismerné. Hetvenedik életévében ma is tanít a Felnőttek Gimnáziumában, ahol címzetes igazgatóként igazgatóhelyettesi feladatokat is ellát. Nincs olyan esemény a kerületben, ahol ne tűnne fel személye. Sokoldalú társadalmi munkát is végez, melyek sorát nehéz lenne felsorolni. A 90-es években tagja volt a Képviselő-testület mellett működő Magisztrátusnak. Több kitüntetés tulajdonosa. Rendszeresen meghívják őt volt tanítványai a 30, 35, 45 éves érettségi találkozóikra. Köztiszteletben álló, hiteles személyiség, aki a szűkebb és tágabb közösségért áldozatokat vállal, bölcsességgel, derűvel, nagy tudással szolgálja embertársait.
Kitüntetései még: A kerület első Pro Urbe díjasa (1992)
Komlós Juci színművésznő az egykori Állami telepen lakott és a Gulner Gyula utcai Általános Iskolában kezdte tanulmányait. Bár rövid ideig volt a kerület lakója, évtizedek óta rendszeresen visszajön volt lakhelyére, részt vesz az iskola különböző rendezvényein, eseményein, meleg szívvel emlékszik az itt töltött időszakra. Szívhez szóló szava több száz tanulóban, szülőben hagyott mély nyomokat az évek során. Megnyerő, közvetlen, kedves egyéniségével mindig elbűvöli hallgatóságát. A vele készült riportokban mindig megemlíti a kerületünket, az itt töltött éveket. Számtalan film, és színpadi szerep megformálását valósította meg, maradandó értékkel gazdagítva ezzel a magyar film -és színházkultúrát. Tevékenysége elismeréseként 2001-ben a Nemzet Színésze elismerő kitüntetést kapta meg, beírva ezzel örökre nevét a nagy magyar színészeket felsoroló képzeletbeli almanachba.
Dedeó Gyula vállalkozó 70 éve él családjával együtt Pestszentlőrincen. 1965 óta az Üllői úton. Keze alól több elismert szakember, iparos került ki. Közéleti tevékenysége a XVIII. kerületi Ipartestületből indult, budapesti és országos bizttságok tagja volt. Egyéni ambíciói, jó vállalkozó szelleme segítette abban, hogy tevékenységét a motorok gépi felújítására, majd kereskedelemre is kiterjesztette. A kerületi problémákra, gondokra mindig nyitott. Jelentős részt vállalt óvodák, iskolák építésében, karbantartásában. Példás családapa, köztiszteletben álló vállalkozó, mintát adó polgár, nemes lokálpatrióta, életpályája példaként állhat mindenki előtt.
Hartai Sándor 1986, a Karinthy gimnázium megépítésétől nyugdíjba vonulásáig dolgozott igazgatóként kerületünkben. 1987-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium beindította a két tanítási nyelvű iskolák programját. Az elsők között volt a mai Karinthy Frigyes Gimnázium is, amelyben az angol tanítási nyelv lehetett. Az új, országos kísérlet működtetéshez nagy szakmai kezdeményező képességre, biztonságérzetre és kitartásra volt szükség. A tantestület kialakítása és megtartása nagyon jelentős feladata és eredménye volt igazgatói munkásságának. A Karinthy Frigyes Gimnázium 14 éve alatt az iskolába felvételizők aránya minden évben sokszorosan meghaladja a felvehetők számát. Ez a tény is jelentősen hozzájárul a XVIII. kerület jó híréhez. Az érettségik és főleg az egyetemi felvételi arányok azt bizonyítják, hogy a Karinthy Frigyes Gimnáziumban kiváló munka folyik. Rangos külföldi egyetemekre is bejutnak a tanulók.
Eötvös Loránd fizikus, Eötvös József miniszter fia. A piaristák gimnáziumában, majd a heidelbergi egyetemen tanult. 1871-ben a Tudományegyetemre került, ahol a fizika magántanáraként elméleti fizikát oktatott.Pestszentlőrinci birtokán kezdte meg híres torziós inga kísérleteit, az Eötvös-inga a Föld nehézségi erőterének vizsgálatára szerkesztett műszer, mely alkotójának világhírnevet szerzett.
1899-1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét is betöltötte.
Bókay Árpád (1856-1919) orvosi diplomáját 1879-ben kapta meg. Pályáját egyetemi tanársegédként kezdte az egyetem gyógyszertani intézetében. Belgyógyász és farmakológus, a belgyógyászati vizsgálati módszerek magántanára (1881-83), a kolozsvári egyetemen az általános kór-, gyógytan és gyógyszertan professzora (1883-1890), 1890-től a budapesti egyetemen a gyógyszertan tanára, 1900-1902 között a kar dékánja.
Szerkesztője és alapítója a Magyar Orvosi Archívumnak, alapmunkák szerzője: vénygyűjteménye tizenkét kiadást ért meg 1888 és 1915 között A belgyógyászat kézikönyve című hatkötetes munkája sokáig volt a képzés és a praxis bibliája.
Sokáig volt az Országos Balneológia Egyesület elnöke, irányításával alapozta meg Budapest a maga modernkori fürdőkultúráját s intézményrendszerét. 1915-től a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere.
Kondor Béla 1931. február 17-én született Pestszentlőrincen és 1972. december 12-én halt meg Budapesten, Bécsi utcai műtermében. A Képzőművészeti Főiskolán kezdetben a festőtanszak hallgatója volt, de eltanácsolták, ezért a grafikusi szakot végezte el Koffán Károly irányításával. Mesterének rajta kívül Barcsay Jenőt és Kmetty Jánost vallotta. Főiskolai diplomamunkáját - a Dózsa-sorozatot - 1956 tavaszán karcolta rézbe. 1960-ban a Fényes Adolf-teremben rendezte első kiállítását, életében utoljára pedig 1972 márciusában állított ki a Dorottya utcai kiállítóhelyiségben. 1958-ban kapta első illusztrációmegbízását, Dürrenmatt "Baleset" című könyvét. 1959-ben megbízást kapott a Pécs-Uránváros-i óvodába két frízszerű pannó elkészítésére, művét azonban a zsüri nem fogadta el. Nagyobb feladathoz csak a hatvanas évek második felében jutott: iparművészeti megbízásként a margitszigeti Nagyszállóba tervezett monumentális pannót. Ugyancsak iparművészeti megbízásnak indult utolsó nagy műve, amelyet az Iparkamara részére gobelinként rendeltek, ő azonban pannót festett "A szentek bevonulása a városba" címmel. A nagyméretű olajkép 1974 őszén a Budapesti Történeti Múzeumba került. Halála után műtermében másfél ezer mű - festmény, grafika, rajz, sajátos technikájú fotó és verskézirat - maradt. 1974 tavaszán az állam a hagyatékot a Magyar Nemzeti Galéria részére megvásárolta. Kondor verseket is írt, és muzsikált is. Néhány verse alkalmanként megjelent, 1970-ben pedig egy részüket "Boldogságtöredék" címen önálló kötetben is kiadták.
Németh Lajos
Somogyi László kanonok a pestszenlőrinciek Laci bácsija, a harmincas évek végén lett az állami lakótelep lelkipásztora. Támogatta, istápolta az itt élő szegényeket, a Havanna lakótelep felépülése után a Szent László templom fogadta a régi híveket is, akik az állami lakótelep lebontásakor más kerületekben kaptak lakást, mégis visszajártak. Laci bácsi kapcsolatot tudott teremteni az új lakókkal is. Mindenkihez megtalálta az utat, fiatalokhoz, idősekhez, hívőkhöz és közömbösökhöz egyaránt. A szeretetet nemcsak hirdette, hanem sugározta is minden ember felé. Nem tett különbséget hívő és ateista, a törvényt tisztelő és az azt be nem tartó emberek között; számára egyformán Isten teremtményei volt mindenki, akit szeretettel kell elhalmozni, még akkor is, ha netán sárba taszították, vagy kezet emeltek rá. Néha az „alvilág” plébánosának is nevezték ezért. Laci bácsi példakép volt, a papi hivatás példaképe. Papi kötelességét élet utolsó pillanatáig teljesítette, még halála napján is szentmisét mondott. 1993. szeptember 12-én 82 évesen, ötvennyolc évi papi szolgálat után érte a halál.
Temetésének napján holttestét a Szent László templomban ravatalozták fel. Több mint ezren rótták le előtte tiszteletüket. Somogyi Lászlónak, Pestszentlőrinc első díszpolgárának a kerületi önkormányzat is megadta a végtisztességet. Koporsóját autó vitte végig a városon, motoros rendőrök sorfala között a temetőbe, ahol már több ezren várták a gyászszertartás kezdetét, megszámlálhatatlan koszorúval. Öregek és fiatalok, anyák kicsi gyerekeikkel, kezükben virággal, könnyes szemmel hallgatták a búcsúbeszédeket, gondolataikban felidézve személyes találkozásaikat Laci bácsival a keresztelőn, az első áldozáson, a hittanórákon, az esküvőn, a temetésen, a szentmisén.
