Istentiszteletek: vasárnaponként és ünnepnapokon 11:00 órától. A lelkészi hivatal fogadóórái, valamint a hittanórák minden vasárnap 10 órától vannak.     

A pestszentlőrinci unitárius gyülekezet története:

1920 után, a trianoni békeszerződést követően menekültek érkeztek Pestszentlőrincre, akiket a Népjóléti Minisztérium egy kőfallal körül vett lőszergyár helyén telepített le.
Az unitárius és nem unitárius menekültek a Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből érkeztek. A közös sors összekapcsolta őket és a lakók szorgalma, összefogása kedves kisvárost varázsolt az egykori gyártelepből, amely „állami telep” néven maradt fenn 1977-ig.
1928-ban fiatal erdélyi hitoktató, Pethő István került Budapestre. Mint lelkész összefogta a kis létszámú gyülekezetet. Egy kultúrházzá előléptetett barakk nedves termébe jártak a hívek istentiszteletre. De a vágy egyre nagyobb volt egy templom után, az építéshez azonban nem volt meg a fedezet: 19.000 pengő költségelőirányzatból alig 1.800 pengő állott rendelkezésükre.  
A belügyminisztérium átengedett egy 10´10 méteres barakképületet templomépítés céljára. A terveket Máthé Géza építészmérnök díjtalanul készítette el, a többi munkát pedig elvégezte a gyülekezet. Az egyik szomszédos gyár területén megvettek egy összedőlt műhely épületét, majd közös munkával kitermelték a téglát és hozzáfogtak az építkezéshez.  
1935. október 3-án került sor az alapkőletételre, majd 1936. június 17-én felszentelték a teljesen kész templomot és a hozzáépített gyülekezeti termet.   A harang később került a toronyba. Amikor ugyanis Pethő István két gyermeke tífuszt kapott a háborút követően, a lelkész fogadalmat tett, hogy a fiúk felgyógyulása után összegyűjti a haranghoz szükséges összeget.  
1979-ben a régi kertes házakból álló telepet lebontották és helyette tízemeletes házakat építettek. Az itt élő családokat – köztük az unitáriusokat – is elköltöztették Budapest más kerületeibe. A gyülekezet létszáma hirtelen negyedére csökkent.   Az 1990-es évektől, az Erdélyből áttelepült hívekkel és az áttérőkkel folyamatosan növekszik a gyülekezet létszáma.

Gyülekezeti élet:

Ma mintegy 400 tagja van a gyülekezetnek, akiknek nagy része a 18. kerületben él, de a környező elővárosokból is ide járnak a hívek.

Számtalan programmal próbáljuk tartani a kapcsolatot régi híveinkkel, illetve megismertetni gyülekezetünket és vallásunkat még többekkel.   A vasárnapi 11 órás istentiszteleti alkalmakon kívül gyülekezeti napokat is rendezünk szeretetvendégséggel, amelyekre mindig szeretettel hívjuk és várjuk a Havanna lakótelep és a környező házak lakóit. A templom mellett található kertben családi vasárnapok, gyermek rendezvények vannak.

A kerület életébe is próbálunk bekapcsolódni. Rendszeres résztvevői vagyunk a Havanna lakótelepi rendezvényeknek, ahol koncertekkel, kiállításokkal próbáljuk megismertetni közösségünket, hitünket, Erdélyt a lakótelepen élőkkel.  Szoros együttműködésben vagyunk a kerületi Tomory Lajos Múzeummal, részt veszünk közös rendezvényeken. Szeretnénk megismertetni magunkat azokkal a híveinkkel is, akik közösséget, barátokat keresnek.