Hosszú, csaknem 800 kilométeres út vezet a franciaországi Saint-Jean-Pied-de-Portból a Pireneusokon át Santiago de Compostelába, négy nagyobb spanyol várost – Pamplonát, Logronót, Burgost és Leónt – érintve. Ez az út a Szent Jakab-út, spanyol nevén El Camino vagy Camino de Santiago. Az ősrégi zarándokút a keresztények egyik legjelentősebb zarándokútja, de ma már nemcsak vallásos emberek járják végig ezt a gyalogösvényt, hanem olyanok is, akik a hétköznapokból kiszakadva önmaguk keresésére indulnak.

Évente több százezer ember kel útra, köztük körülbelül 1000 magyar. Így tett Végh Hajnal is, aki a három országon és közel 1000 kilométeren át tartó zarándokútjáról a Fehéren Feketén Galériában mesélt február 28-án. Hajnal az egy hónapig tartó útnak egyedül vágott neki, s a végén nem csupán Santiago de Compostelába jutott el, hanem Finisterrébe, a világ végére is. Finisterre ugyanis az a hely, melyrõl a tengeri felfedézesek előtt úgy hitték, hogy maga a világ vége, hisz az Atlanti-óceán békés végtelenje kéklik itt.
A Hajnal úti beszámolója szórakoztató és élettel teli volt, lelkesedése magával ragadta a vendégeket. Elmondta, hogy útjára elsõsorban a rátörő életközépi válság inspirálta. A történetek mellett bemutatta a felszerelését, illetve az egyes kellékek helyes használatát is. A legnagyobb sikert a bakancsa aratta, amely a benne lévő kilométerek ellenére vadiújnak tűnt lábán. Aki pedig lemaradt a történetéről, az hamarosan elolvashatja a zarándokút élményeiből született könyvet.