– Jólesik a hirtelen jött ismertség, de úgy érzem, nem szabad engedni a csábításnak és esetleg magamutogatóvá válni. Nem tudom pontosan, mi az a „sztárság”, tapasztalom, hogy most népszerű lettem, de igyekszem ezt a helyén a kezelni – mondta érett bölcsességgel a mindössze 15 esztendős klarinétos.
Pedig minden oka meglehet a büszkeségre. A Virtuózok fordulói közben részt vett Japánban egy világversenyen, ahol a harmadik lett úgy, hogy első helyezést nem is adtak ki, tehetsége pedig annyira kiugró, hogy miközben itthon a pestszentlőrinci Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium diákja, már második éve a bécsi zeneakadémia rendkívüli tehetségek osztályának hallgatója.
– A mindennapi életemben igazából semmi sem változott. A környezetemben, az iskolában pontosan ugyanúgy kezelnek, mint eddig, és szerintem ez így jó – fogalmazott mesélte Lugosi Ali.
Véletlenül klarinét
Szinte véletlen, hogy kiderült, milyen különleges érzéke van a klarinéthoz. Ő maga erre így emlékszik vissza:
– Eredetileg sportolónak készültem, de amit ott alakítottam, az nagyjából a kandikamerás műsorokba illett. Viszont sokat kellett bent lennem az iskolában, meg kellett várnom az öt órát, amikor édesapámmal, aki ott tanított, végre hazamehettem. Kerestem valami érdekeset, amivel eltölthetem az időt. Éppen jött egy klarinéttanár, hát beiratkoztam.
Az ötlet azért nem a semmiből jött, hiszen a bátyja is klarinétos. Az viszont tény, hogy Ali korábban egyáltalán nem tanult semmilyen hangszeren, sőt még zeneelméletet sem, de a tanár számára is rövid időn belül világossá vált: ez az ő hangszere. Ali nem kísérletezett tovább, az elmúlt öt évben már nem is érdekelte más, mint a klarinét.
Belekóstol a dzsesszbe
A Virtuózok első helye elsősorban szakmai kapcsolatokat hozott.
– Többen érdeklődnek irántam, és már felkéréseket is kaptam. Az egyik érdekes feladat az lesz, amikor majd Benkó Sanyi bácsival játszhatok együtt, aki jelezte, hogy szeretne szervezni egy közös fellépést velem. Így legalább belekóstolhatok a dzsesszbe is. A jövőben szeretném magam kipróbálni néhány új területen, de csak mértékkel: számomra a klasszikus zene marad a fő irány.
Az ifjú tehetség napjai meglehetősen sűrűn telnek, hiszen figyelmét a győzelem miatt egyre sűrűbb médiaszereplések mellett elsősorban a tanulmányaira fordítja.
– A Vörösmartyban félig-meddig magántanuló vagyok, így a tanulás és a zene összeegyeztethető. Bécsbe egyelőre csak heti egy-két alkalommal kell mennem, mivel még csak klarinétóráim vannak, tehát eddig nem okozott gondot az ingázás. De hogy a későbbiekben hogy lesz, azt nem tudom. Jövőre ugyanis már más tantárgyaim lesznek. Majd megoldódik az is. Bécsben egyébként tudnak az itthoni és a nemzetközi sikereimről, de az akadémián nagyon magas a színvonal, rengeteg a tehetség, tehát ugyanolyan keményen kell majd küzdenem, mint a többieknek.
A konkrét terveket nagyon egyszerűen fogalmazta meg a Virtuózok győztese:
– Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás.
