A Tébláb Alapfokú Művészeti Iskola évtizedek óta folyatott fáradhatatlan és magas színvonalú oktatómunkájával nemcsak számtalan gyermekkel ismertetette és szerettette már meg a népzenét és a néptáncot, hanem a családjukkal is. A művészeti iskola heti 4 alkalommal különféle kerületi oktatási intézményekben tartja csoportjainak a próbáit, amelyeken a diákok a néptánc mellett folklórismereteket, tánctörténeti és népzenei alapismereteket is tanulnak. Ezenfelül két iskolában, a Bókay Árpád Általános Iskolában és a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskolában a diákok az órarendbe építve találkozhatnak a néptánccal.
A vizsgaelőadást február 7-én Vörös Árpád, a Tébláb alapítója és Szarvas Attila, az önkormányzat oktatási, közművelődési, sport és ifjúsági bizottságának elnöke nyitotta meg a Rózsa Művelődési Házban. A tematikusan felépülő műsorban a legkisebbektől a legidősebbekig a pestszentlőrinci tagozat több mint 200 táncosa lépett színpadra. A táncok betekintést adtak a Kárpát-medence gazdag tánckultúrájába, voltak magyar, román és cigánytáncok Moldvától Boncidán át a somogyi ugrósokig.
Kortalan táncszeretet
A diákok sokszínű előadásmóddal kápráztatták el a közönséget: mondókákkal és népi énekekkel tarkított táncjátékokkal, térformákkal vagy éppen lassított tánclépésekkel játszó koreográfiákkal. A nagy izgalomban a legkisebbeknek olykor-olykor még összeakadt a lába, hiszen sokan közülük most álltak először színpadon. A nézők lelkes tapsa azonban arról árulkodott, hogy ők szívük szerint minden fellépőnek ötös osztályzatot adnának. Az est a bemutatott koreográfiákon túl számos meglepetést tartogatott. A fináléban fellépett a Tébláb Szülők Csoportja, a tanári kollektíva pedig egy kivételes produkcióval végül annyi fellépőt csábított vissza a színpadra, hogy tánclépésnyi helyük sem maradt.
Ünnepélyesen fogadom…
A vizsgaest során rendhagyó névadón esett át a legfiatalabb táncosokból álló Pántlika és Kenderkóc csoport, amelyek tagjai tréfás eskü elmondásával fogadták, hogy mostantól hűen szolgálják mindkét bal lábukkal a Tébláb művészeti iskolát.

– A táncosok házi feladat keretében gyűjtenek népi hangzású szavakat, melyek lehetnek egyes táncok, viseletek elnevezései, növénynevek vagy népi ételek nevei is. Ezekből a táncórán némi tanári terelgetéssel közösen választjuk ki, mi legyen a csoport neve a későbbiekben – mesélte Gorácz József, a művészeti iskola igazgatója.
A néptáncpedagógus elmondta, hogy a névavatás hagyományát első néptánctanárától, Hortiné dr. Bató Edittől, a Jász Múzeum igazgatójától örökítette át.