– Aktívak a tagjaink, minden alkalommal legalább 60-70 nyugdíjas vesz részt a klubnapon. A heti rendszeres találkozókon különféle témájú előadásokat hallgatunk meg, a gyógyturizmus jegyében fürdőket látogatunk, és múzeumokat is gyakran felkeresünk– mesélte Kovács Ferencné, a Rózsa Nyugdíjas Klub vezetője.
A civil szervezet rendszeresen részt vesz önkormányzati pályázatokon, hogy tagjai az ország távolabbi részeibe is eljuthassanak. Legutóbb, szeptemberben, Szekszárdra látogathattak el önkormányzati támogatással.

Ha valaki azt gondolná, hogy a hatvanasokkal, esetleg a hetvenesekkel volt tele a busz, az téved, mert a szekszárdi kiránduláson több nyolcvan év fölötti tag is részt vett.
– Amikor megérkeztünk, egy idegenvezető várt minket – mondta Berzsenyi Ferencné. – Az első utunk a Szekszárd városa fölött, a Bartina-hegyen található kilátóhoz vezetett, ahol csodálatos panoráma tárult elénk. Ezt követően a történelmi városközpontba mentünk, a Béla király térre, majd a Garay térre. Felkerestük többek között a 130 éve született Babits Mihály emlékházát, az Irodalom Házában Mészöly Miklós író emlékkiállítását, továbbá a Magyarországi Német Színházat. Felkerestük a Bogár-tanyát is, ahol a Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható.

A nyugdíjas klub hetvenöt évesen is aktív tagja azt is elmondta, hogy a gemenci Duna–Dráva Nemzeti Parkot az erdőben 23 kilométer hosszan kanyargó kisvasútról nézték meg. Szerencséjük volt, mert a fák között és a tisztásokon őzeket, szarvasokat és vaddisznókat is láttak.
Természetesen, ha valaki Szekszárdon jár, nem mehet el úgy a városból, hogy ne kóstolja meg a térség borait, és ez ezúttal sem volt másként.
De nem a finom bor hozta meg a nyugdíjas klub tagjainak a jókedvét, hanem a kellemes kirándulás, az együtt töltött élményekben gazdag órák, amelyek örömére hazafelé tartva dalra fakadtak a buszon, és már ott azt tervezgették, hogy hova mennének legközelebb…