A magyarországi szlovénok többsége egy viszonylag jól körülhatárolható térségben, a magyar–szlovén–osztrák hármas határ szögletében, a Szentgotthárd és az azt déli irányból övező, egymással szomszédos települések alkotta régióban él. Szórványosan élnek szlovénok Budapesten, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Székesfehérváron, valamint több más dunántúli településen is.
Budapesten egyfalunyi szlovén él, akik közül a legtöbben a XVIII. és a XIX. kerületben telepedtek le. Ennek az az oka, hogy Szentgotthárdon a szlovénok főként a textiliparban dolgoztak, és aki feljött a fővárosba, igyekezett olyan helyre költözni, ahol a közelben textilgyár található.
Krányecz Ferenc 1970-ben Szentgotthárdról érkezett a fővárosba, és a kerületben találtak új otthonra a feleségével. A Pestszentlőrinc-Pestszentimrén 1998 óta működő szlovén nemzetiségi (korábban kisebbségi) önkormányzatnak kezdetektől Krányecz Ferenc az elnöke.
– A nemzetiségi önkormányzatot azért alapítottuk meg, hogy a kultúránkat, a hagyományainkat, az anyanyelvünket minél tovább megőrizzük és átadjuk a fiatalabb generációnak – hangsúlyozta az elnök. – Ez ma már nem könnyű feladat, de komoly szerepet kell vállalnunk benne.
A szentgotthárdi kulturális központ átadásán 2000-ben részt vett Milan Kučan, Szlovénia akkori – egyben első – köztársasági elnöke is, aki az ünnepségen így fogalmazott: „Nem várok tőletek mást, mint azt, hogy nagyon jó szlovénok maradjatok, ugyanakkor nagyon jó magyar állampolgárok is legyetek.”
| A kerületi szlovén nemzetiség Kezdettől fogva aktívan részt vesznek Pestszentlőrinc-Pestszentimre kulturális életében, hogy megismertessék a magyarokkal a szlovén kultúrát, népzenét és néptáncot. Ápolják az anyanyelvüket, a kultúrájukat, a hitéletüket és a hagyományaikat. |
A szlovénség hagyományos kulturális rendezvényei közé tartozik a szlovén kultúra napja, a Rába-vidéki nap, a magyarországi szlovének országos találkozója, a különféle kulturális fesztiválok, a karácsonyi koncertek, a színjátszó csoportok előadásai.
– A horvát, a szerb és a szlovén, bolgár nemzetiségi önkormányzattal együtt minden évben nőnapi ünnepséget tartunk, közös gasztronómiai napot rendezünk, és a Havanna-lakótelepi Napokon való részvételünk is hagyománnyá vált már – mondta az elnök. – Azonban nemcsak a szlovén hagyományok megőrzését tartom kötelességemnek, hanem a kerület kulturális életének színesítését is. Ez azért is fontos, mert a rendezvényeinkre nemcsak a szlovénok jönnek el, hanem magyar lakosok is kíváncsiak rájuk, ami örömmel tölt el.
A Déli szlávok kulturális napját minden alkalommal a Bókay-kertben tartják meg, és az idén sem volt ez másképp. (A délszlávok közé csak a volt Jugoszlávia részét képező szerb, horvát és szlovén nemzetiség tartozik bele, a déli szlávok csoportjába viszont a bolgár is.)
– A déli szlávok ezzel a rendezvénnyel is bizonyítani szeretnék, hogy a közelmúltbeli délszláv háború, annak sebei ellenére kiváló kapcsolatot ápolnak, és segítik, támogatják egymást – mutatott rá az elnök.
Nagy érdeklődés övezi a szlovén állam ünnepének, a függetlenség 1991. június 25-i kikiáltásának alkalmából a Budapesti Szlovének Egyesületével közösen szervezett pikniket is, amelynek kilenc éve szintén a Bókay-kert ad otthont.
