A piknikre az anyaországból a Mura-vidékről tamburazenekar érkezett, Maribor mellől (Razvanje) népdalkör, és fellépett többek között az egyesület 14 tagból álló énekkara. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Darja Bravdaz Kuret nagykövetasszony is, aki hamarosan búcsúzik Magyarországtól.
Az egyesület elnöke elmondta, hogy a magyarországi szlovének többsége egy viszonylag jól körülhatárolt térségben, a magyar- szlovén- osztrák hármas határ szögletében, a Szentgotthárdot és az azt déli irányból övező és egymással szomszédos települések alkotta régióban él. A tömbön kívül eső szlovének élnek még Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten és Székesfehérváron, valamint több dunántúli településen.
Az Országos Szlovén Önkormányzat Felsőszölnökön, a Magyarországi Szlovének Szövetsége Szentgotthárdon működik, a Budapesti Szlovének Egyesülete a fővárosban élő szlovénséget fogja össze.
A szlovén szervezetek alapvető feladata az anyanyelv, kultúra és nemzetiségi identitás megőrzése és átörökítése.
–A szlovénség tradicionális kulturális rendezvényei közé tartozik a Szlovén Kultúra Napja, Rába-vidéki Nap, a Magyarországi Szlovének Országos Találkozója, különféle kulturális fesztiválok, karácsonyi koncertek és a színjátszó csoportok bemutatói, a Bókay-kerti piknik – említette Pavlics Irén. – A Szlovén Kultúra Napját France Prevasen szlovén költő halálának napján, február 8-án ünnepeljük– A költő a XIX. században élt, Petőfi Sándor kortársa volt, az ő költeménye a mai Szlovén Köztársaság himnusza. A szlovén kultúra napja alkalmával megemlékezünk a magyar kultúra napjáról is. Színjátszó, szlovén- és magyar dalnapot tartottunk, nyáron utazunk Szlovéniába.
Mindezek a rendezvények alkalmat adnak arra, hogy egymással találkozzunk és anyanyelvünkön beszélgethessünk egymással.
