– A kerületi német nemzetiségi önkormányzat tagjai nagyszüleinek igazolványában olyan nevek állnak, mint Kammellander, Krautschneider vagy Mádl. Talán ez is a magyarázata annak, hogy mindannyian kiválóan beszéljük a német nyelvet – kezdte Fekete György, a XVIII. kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat (NNÖ) elnöke. – A nyarakat rendszerint a nagymamánál töltöttem, és még jól emlékszem arra, hogy amikor „rossz fát tettem a tűzre”, rám kiáltott: „Kriegst du mit dem Prakker!”, azaz elfenekellek a porolóval.

Szoros kapocs

A német nemzetiségi önkormányzat ragaszkodik a gyökereihez, megtartja saját ünnepeit, feleleveníti a szokásokat, összetartja a táborát. A német származású gyermekeknek megtérítik a sikeres középfokú nyelvvizsga díját, támogatják többek között a nemzetiségi ruhák vásárlását, a nemzetiségi táborokat, a kerületi vers- és prózamondó versenyeket, a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Németszármazású Polgárainak Egyesülete (NPE) arany minősítésű Liederschatz kórusát és a sváb táncházat. Rendszeresen részt vesznek a határon túli németség programjain, például az erdélyi szászok találkozóin.

Nemzetiségi ünnepek

Egy több mint 200 éves német hagyományt felelevenítve az iskolaév kezdetekor Zuckertütét, vagyis cukorsüveget adtak a két német iskolába (Táncsics, Piros) beiratkozó elsős gyerekeknek. A hírre Klaus Riedel, a Németországi Szövetségi Köztársaság követe is eljött a Piros iskola, vagyis a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola évnyitójára. A német önkormányzat felelevenítette a Szent Márton-nap helyi hagyományát, sokan vettek részt a német karácsonyi misén és a sváb karácsonyi kézműves családi napon is.

– Azzal a kéréssel kerestük fel a német nemzetiségi óvodák, iskolák vezetőit, nevelőit, oktatóit, hogy vigyenek minél több sváb színt az intézmények működésébe.

Kapcsolaterősítés

– Ismerkedhettek egymással a pestszentlőrinci és a pestszentimrei településrész családjai golfbemutatón, horgászversenyen, bográcsozáson vagy éppen a bécsi adventi kiránduláson is – sorolta az elnök. – Minden rendezvényünkről szórólapot küldünk a Piros és a Táncsics Általános és Német Nemzetiségi Iskolába meg a nemzetiségi óvodába járó gyerekek családtagjainak, valamint az NPE tagságának. Márciusban Molnár Hajnalkának, a Piros iskola pedagógusának, az NNÖ elnökhelyettesének ötletét megvalósítva ingyenesen elviszünk 25-25 lőrinci és imrei diákot Bécsbe, hogy bemutassuk, miként éltek, tanultak a gyerekek a Monarchia idején a császárvárosban.
Fekete György beszámolt arról is, hogy az önkormányzat irodájába új laptopot, nyomtatót, mobil internetet, külső winchestert, a nemzetiségi terembe pedig csocsót és pingpongasztalt vásároltak.
– Ma már csak az kap támogatást, aki pályázik. 2012-ben 22 pályázatunk nyert, s a 2013 eleji programokkal együtt összesen 7 millió forint jutott a programjainkra, a működésünkre. Civilek is támogatnak minket. A sváb konyhájáról híres Méta utcai Fleischmann, a Trünkel család a lőrinci piacról vagy a vecsési savanyúságot áruló Strohmayer család.

Német nemzetiségek a kerületben A helyi lakosok körülbelül 1 százaléka, mintegy 1000 német származású polgár. A német nyelvet oktató (nemzetiségi) intézményhálózathoz 17 intézmény, köztük 4 óvoda tartozik.

Ünnepfa készül

A német nemzetiségi önkormányzat úgynevezett ünnepfát készül felállítani a kerületben, amely fa körül valamennyi nagyobb ünnepét megtarthatja a közösség. Az elképzelésük egy hatalmas faoszlop, amely fenyő alakját formázza. Ezt kovácsoltvas karok egészítik ki, amelyekre rögzíthető a nyolc ünnep egy-egy szimbóluma. A szimbólumok olyan ünnepeket idéznek, amelyek többsége az európai kultúrkörben ismert és fontos: farsang, húsvét, őszi terményünnep, szüret, Márton-nap, karácsony, úrnapja, vízkereszt. A megvalósításra április végéig kaptak haladékot, a kiviteli tervek már elkészültek, s Roding testvérváros is támogatja az ötletet.