A kutya bőre alá fájdalommentesen beültetett csip ötlete nem új keletű Magyarországon: a nyugati gyakorlatot ismerő állatorvosok, állatvédelmi szervezetek már vagy egy évtizede szorgalmazzák az alkalmazását, és a gondosabb gazdik évekkel ezelőtt elvitték házi kedvencüket az orvoshoz. Január elejétől nincs választási lehetőség: törvény kötelezi az ebtulajdonosokat a csip használatára.

A törvény

− A törvény azt írja elő, hogy január 1-jétől minden négy hónaposnál idősebb kutyának rendelkeznie kell ilyen csippel – magyarázta dr. Szőke István állatorvos, a pestszentlőrinci Varázsfecskendő kisállatklinika tulajdonos-ügyvezetője. – Az előrelátóbb gazdák sorban keresik fel a rendelőt. A csip beültetése a bőr alá néhány percig tart, fájdalommentes, és mindössze 3500 forintjába kerül a tulajdonosnak.
A digitális adatokat tartalmazó apró adathordozó lehetővé teszi, hogy az elkóborolt, elszökött kutyát az állatorvos, a közterület-felügyelő vagy a gyepmester könnyen azonosítsa.

− Az állam célja a törvényalkotással nyilván az volt, hogy pénzt takarítson meg. Korábban a megtalált kutyák elszállítását, ellátását mind közpénzből fedezték. Így azonban rögtön azonosítható és értesíthető a tulajdonos, aki maga állja ezeket a költségeket – mondta az állatorvos.

A rendszer

Igen ám, de mindez nem megy a megfelelő informatikai rendszer kiépítése nélkül. Ahhoz, hogy a kutya valóban azonosítható legyen, két dolog szükséges: egy adatfeldolgozó szoftver és egy kódolvasó, amivel minden érintettnek rendelkeznie kell: az állatorvosnak, a közterület-felügyeletnek és a menhelyeknek. A csipes szisztéma a mai napig éppen azért nem működhetett Magyarországon, mert nem létezett egységes rendszer. A legerősebb, legnagyobb bázist eddig a Magyar Állatorvosi Kamarának sikerült kiépítenie.

− A csip beültetése nem jelent automatikus regisztrációt ebbe az adatbázisba. Ezt egy űrlapon külön kell kérvényezni, és külön díja is van – tájékoztatott az állatorvos. – Az én praxisomban az a tapasztalat, hogy a gazdák ezt rendszerint igénylik.
A kérdésre, hogy végül is a csipek adatai mely adatbázisban összegződnek, és azokhoz hogyan fér hozzá az eljáró hatóság, így válaszolt Szőke István:
− Az állatorvos rendelkezik leolvasóval, és tudtommal kell ilyennek lennie a kutyamenhelyeken is. Ami az adatbázist illeti, jelenleg nem létezik egy központi állami rendszer. Nagyon valószínű, és ez tűnik ésszerűnek, hogy az állam a kamara rendszerét fogja átvenni. Így valóban gyorsan és egyszerűen jöhet létre a központi nyilvántartás.