Átörökített hagyományok

Írta:  2012.10.01.
Több mint 200 ünnepet tartanak nyilván a szerbek. Ezekből sokat itt, a kerületben is megülnek.
A szerbek Magyarországon viszonylag koncentráltan, egy tömbben élnek, egyrészt a határ menti területeken: Baranya, Bács-Kiskun és Csongrád megyében, másrészt Budapesten és a környékén.
A kerületünkben a szerb kisebbségi önkormányzatot (ma szerb nemzetiségi önkormányzat) Neducza Flórián alapította meg 1998-ban, és 2005-ben bekövetkezett haláláig az elnöke is volt annak. Azóta Dimity Antalné (Emi néni) tölti be az elnöki tisztet.

Dimity Antalné kicsi, törékeny asszony, akiről – ismerve aktivitását – nem gondoltam volna, hogy már a 90. életéve felé közeledik. Magyarcsanádon született, de már 60 éve él Pestszentlőrincen. Itt nevelték fel férjével – aki szintén szerb származású volt – három fiúgyermeküket. A fiúk szerb tannyelvű iskolába jártak, hogy az anyanyelvükön tanulhassanak.

Emi néni a csapat kovásza

– A közösségünk kisszámú szerb származású lakosból és 50-60, a kultúránk iránt érdeklődő emberből tevődik össze, akik úgymond törzstagjai a rendezvényeinknek – mondta Dimity Miklós elnökhelyettes. – Az édesanyám 1958 óta a Magyar Vöröskereszt XVIII. szervezetének lakóterületi titkára a Ganzkertvárosban. A kerületi szerb nemzetiségi önkormányzat a településrész vöröskeresztes tagjaival együtt minden évben megemlékezik az idősek napjáról a Kandó téri iskola ebédlőjében. Ilyenkor sütemény, szendvics kerül az asztalra. A szerb önkormányzat megvásárolja az alapanyagot, és a lelkes tagság finomabbnál finomabb falatokat készít belőle. (A kerületben egyedül aktív vöröskeresztes klubot Dimity Antalné vezeti.)

Példaértékű összefogás

– Célunk a kerületben élő szerb közösség összefogása, nyelvünk ápolása, kulturális, gasztronómiai hagyományaink megőrzése és megismertetése a helyi lakosokkal, valamint baráti kapcsolatok fenntartása, fejlesztése a kerületi nemzetiségi önkormányzatokkal – vette át a szót Dimity Antalné. – A programjaink nagy része a vallási és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódik.
Januárban emlékezünk meg a szerb államalapítás évfordulójáról, amely Sveti Sava (Szent Száva) nevéhez fűződik, aki az önálló szerb ortodox egyház megalapítója is volt. Sajátos hagyományai vannak a szerb közösség életében a húsvéti ünnepkörnek, valamint Szent György és Szent Miklós napjának. Csak érdekességképpen említem meg, hogy a szerb nép több mint 200 ünnepet tart nyilván.
Emi néni elmondta, hogy a kerületi szerb önkormányzat idén is látogatást szervezett a Tolna megyei Grábóc községbe, a július 15-i falunapra és a szerb ortodox búcsúra. Több százan vettek részt az ünnepségen, amely a magyarországi szerbek legjelentősebb találkozója. De érkeztek hívek a településre a határon túlról, Szerbiából és Horvátországból is.

A kerületi bolgár, horvát, szerb és szlovén önkormányzattal közösen idén májusban is megtartották a déli szlávok kulturális napját, amelyen felléptek a Magyarországi Szerb Színház művészei. S mind a négy nemzetiség a saját konyhája receptjei szerint sütötte, főzte az ételeket a Bókay-kertben. A többi kerületi önkormányzattal közösen szervezett gasztronómiai napon ugyancsak részt vesznek a szerbek. Ezt a programot a kezdetektől a Csontváry iskola udvarán tartják. (Az iskola külön épületrészében található a Nemzetiségek Háza, a nemzetiségi önkormányzatok székhelye.)
Az elnökhelyettes beszámolt arról is, hogy jelen vannak a kerületi önkormányzat által szervezett rendezvényeken, többek között a Havanna-napok keretében tartott nemzetiségi fesztiválon, föllépnek a magyar ünnepekhez kapcsolódó helyi megemlékezéseken, koszorúzási ünnepségeken. A kerületben élő, kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő szerb nemzetiségű fiatalok számára létrehozták a Sveti Sava tanulmányi ösztöndíjat, támogatják a nyári nyelvi tábort és a Tabán néptáncegyüttest, amelynek tagjai viszonzásképpen színvonalas bemutatóval kápráztatják el rendezvényeik közönségét.

Közös programok

Többéves hagyomány már, hogy a szlovén és a horvát kisebbséggel közösen szerveznek nőnapi és anyák napi programot. A közmeghallgatásokon beszámolnak a megvalósított programokról, megbeszélik a következő év terveit, és egy kis ünnepi műsorral is kedveskednek a résztvevőknek.
– A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételei adottak, azonban a gazdasági nehézségek hozzánk is „begyűrűznek”, ami elsősorban az anyagi támogatás mértékében érezhető. Ennek hatására ugyan nem csökkent a kulturális programjaink száma, de szerényebb keretek között tudjuk azokat megvalósítani – mondta Dimity Miklós.