Már a gyülekező helyszínének, a Rózsa Művelődési Ház épületének története is számos meglepetést, újdonságot tartalmazott azok számára, akik szeptember 16-án részt vettek a „Legyünk hűek az örökséghez” elnevezésű várostörténeti sétán.

A mintegy 40 főnyi turistacsoportot, amelyhez később még többen is csatlakoztak, Heilauf Zsuzsanna történész, muzeológus, gyűjteményvezető és Kardos Gábor önkormányzati képviselő, a XVIII. kerületi Kulturális Alapítvány szervezője kalauzolta Pestszentlőrincen, a Bókay-kertvárosban tett körsétán.

A május 19-i körsétához hasonlóan ismét gazdag program, és ezúttal mintegy 4 órás útvonal várta az érdeklődőket. A 26 állomásból álló túra a Rózsa Művelődési Háznál kezdődött, ahol megtudhattuk, hogy ebben az épületben nyitotta meg kapuit 1910-ben az első lőrinci, állandó épülettel rendelkező mozgóképszínház, a Japán Mozgó. Majd átsétáltunk kerületünk helytörténetét, személyiségeit bemutató Múzeumsarokhoz, a ma már Tomory Lajos nevét viselő Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény bemutatóterméhez.
A Kossuth Lajos utca és a Vasvári Pál utca sarkán állt egykor a Krautschneider gyár, amelyben az elmúlt 100 évben működött iskola, szakrendelő és posta is. Ellátogattunk a Zsebők család Garay utcában lévő egykori lakásához és rendelőjéhez. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas radiológia professzor, egyetemi tanár nevét szakorvosi rendelő viseli kerületünkben. A Kossuth Lajos utcában áll az Erlesbek – Boncza ház, amelyben a költő, Ady Endre apósa, Boncza Miklós élt.

A városnéző csoport Jobbágyi-Homolya Jenő festőművészre emlékezett a művész Wlassics Gyula utcai házánál, ahol Rózsvölgyiné Tomonyák Gitta művésztanár is várta a csapatot. Kardos Gábor jelezte, hogy reményei szerint sikerül majd magoldást találni a művészház állagának megóvására, Jenő bácsi feleségének, Éva néninek segítve. Védve ezzel a gazdag festői hagyatékot is, amely egyben kerületünk kiemelt értéke is. A Garay utcában születése 200. évfordulója alkalmából versének felolvasásával tisztelegett a csoport Garay János emléke előtt. Megismerhettük az 1814-ben kilátónak épített, majd 1920 körül kápolnává átalakított Gloriette épületének történetét is.

A túra során a Reményi családdal az énekes pályáról beszélgethettünk, a Lovag család villájánál a család visszaemlékezése Pestszentlőrinc város kezdeti lépéseit idézte fel a kerület talán legidősebb fájánál, egy hatalmas japán akácnál. A Kapás család a Makovecz-tanítvány által tervezett háza előtt beszélt röviden a mérnökcsalád mindennapjairól, míg a Farkas család erdélyi gyökereiről, az anyaországba történő átköltözésről, beilleszkedésről mesélt. Vasy Gézáéknál a Magyar Írószövetség elnökségi tagja várt minket. A beszélgetés során írói munkásságáról hallhattunk, jegyzett tankönyveinek mintegy 600 ezres példányszáma generációk művelődését segíti.
A séta – immár hagyományosan – a Szent Lőrinc Kápolnánál ért véget, ahol az egykori – a kerületért oly sokat tett - reformkori birtokos Mayerffy család tagjai vártak minket. Gábor Mihályné, Mayerffy Katalin a családtörténet relikviáit bemutatva közel kétszáz év munkájáról mesélt.
A kápolnánál most is a Mayerffy harang hangja fogadta a csoportot, míg búcsúzóul a Máriaradnai Kegytemplom orgonáján Schubert Ave Mariája szólalt meg a gyönyörű akusztikájú kápolnában.

Cikkünk a tavalyi várostörténeti sétáról.