Az iskolában Péntek László (képünkön) mesélt a diákoknak Vasvári Pál életéről. – A gyerekeknek elmondtam, hogy ne úgy fogják fel, hogy most történelem órát tartok, hanem egy szép, igaz mesét mondok egy olyan hősről, aki életét áldozta a hazáért, de nagyon keveset tudnak róla az emberek. Vasvári Pál még nem töltötte be a 23. életévét, amikor elesett Kalotaszeg határában.

A kalotaszegiek álma

Péntek László elmondta: a kalotaszegiek álma, hogy Budapest közterületén az ifjú forradalmár egy egészalakos bronzszobrot kapjon. – Vasvári Pesten járt egyetemre, ahol történelmet és természettudományt tanult. Itt lett történelemtanár, itt lett katonatiszt belőle, és itt lett szabadságharcos.
– Nagyon fontosnak tartom, hogy megtudják a diákok az igazságot erről a nagyszerű hazafiról, aki életét áldozta nemzetéért, a szabadságharc oltárán – mondta az 1848-as hős szellemiségének ápolója.


Vasvári Pál

1826. július 14-én született Büdön, a mai Tiszavasvárin. 1837-ben Nyírvasváriba költözött a családja, ugyanebben az évben kezdte meg tanulmányait a Nagykárolyi Piarista Gimnáziumban, ahol eminens tanuló.
1843-ban Pestre megy egyetemre, ahol történelmet és természettudományt tanult.
1844-ben az egyetemi Magyar Társulat, 1845-ben az Irodalmi Kör tagja, az egyetemi ifjúság vezetője.
Az 1848. márciusi események során Vasvári Pál is ott volt a vezetők között. A 12 pont megalkotásában majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt.
A március 16-án a megalakult közcsend bizottmány tagja, a március 18-án  a petíciót vivő küldöttségben szintén ott volt.
Az április 11-én  megérkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter mellett.
Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát  invázió alatt.
1849. elején Bihar, Szatmár és Szabolcs megyékben szabadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Erdélyben  harcolt, mint őrnagy.
Fantanel mellett július 6-án a gyalui havason román csapatok megölték.  

Olvassa el cikkünket a Vasvári-klub első üléséről