Alapvetően a zöldenergia kihasználásának fontossága mellett érvelt Kánai Gábor meteorológus a Lehet Más a Politika február 7-i klubestjén tartott előadásában, azonban kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának csak gazdaságilag is ésszerű megoldásokkal van értelme.
Jelenleg a megújuló energiák kihasználtsága a legkisebb. A földre eljutó napenergia jóval több, mint amire az emberiségnek szüksége van, és ez sokakat meggyőz arról, hogy az alternatív energiaforrásokat kell kihasználni.

Izlandon hogy van?

– Valóban, energetikailag ennek van értelme, de meg kell vizsgálni, hogy technológiai és gazdasági tekintetben is megéri-e a termelés – mondta a kerületben működő ICI Interaktív Zrt. meteorológusa, hozzátéve: a szélerőműnek nagy a primer költsége, és nehezen is szabályozható, mivel nem biztos, hogy a szél éppen a felhasználás csúcsidejében fúj.
– A geotermikus energia felhasználása a földrajzi adottságoktól függ. Izlandon nagy részét képezi a termelésnek, de az előzetes költségei szintén nagyok. Azokban az országokban, ahol a természeti adottságok megengedik, ennek ellenére elterjedt.
Kánai Gábor szerint a napenergia felhasználására egyénileg, a háztartásokban van lehetőség, országosan a biomassza-ültetvényeknek és a hozzájuk kapcsolódó erőműveknek van ma leginkább létjogosultságuk.
– A mezőgazdasági hulladék és a biomassza-ültetvényeken termesztett növények égetése során kinyert energia kistérségi központi erőművekben, megfelelő logisztikával párosulva, jól termelhető. A biomassza-ültetvény nem tájidegen, és egy városba telepített erőmű sem zavarja a város képét. Ez egy kézenfekvő ősi energia, amely hőtermelésre hasznosítható.

Energia vagy termőföld?

Kánai Gábor kérdésre válaszolva kitért arra is, valós-e az a félelem, miszerint a biomassza-ültetvények elveszik a termőföldet más, elsősorban élelmiszer-ipari növények elől.
– Magyarországon vannak olyan – gabonafélék, valamint zöldség és gyümölcs termesztésére alkalmatlan – földterületek, amelyek a biomassza előállítására felhasználható növények, akác- és fűzfafélék, illetve lágyszárúak termesztésére alkalmasak. Fontos szempont, hogy az ilyen ültetvények felelnek meg leginkább a megújuló energiaforrás fogalmának, lévén hogy az alapanyag betakarítási ciklusa egy-két év.
A meteorológus szerint jelenleg a zöldenergia hazai felhasználásának egyik legfőbb baja az, hogy környezetvédelmi kérdésekben az egyéni érdekek kerülnek előtérbe.
– A másik probléma, hogy az ún. zöldkérdésekben sokszor úgy nyilatkoznak a médiában, hogy pontos számítások nélkül rámondják mindenre, hogy ez a jó, környezetbarát megoldás.

Az LMP Klubban korábban Jávor Benedek a megújuló energia és a munkahelyteremtés kapcsolatáról beszélt. Olvassa el erről szóló cikkünket!

 A klub legutóbbi vendége Scheiring Gábor volt. A vele készült interjúnkat itt olvashatja el.