Nincs könnyű helyzetben az, aki nagyszabású program szervezésére vállalkozik, hiszen a nagy kínálatra való tekintettel nehéz már igazán izgalmas, vonzó rendezvényt kitalálni. A Kikelet Hagyományőrző Egyesület kezdeményezése azonban egyszerű: ha a sok civil összedobja az ötleteit, abból egy különleges délután jön ki, amely aztán estébe is nyúlhat.
Az eseményt hivatalosan megnyitó Csomó Tamás alpolgármester szintén a civil kezdeményezések megerősödésének jelentőségét hangsúlyozta, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a civilek együtt sikeresebbek lehetnek. Ezt segíthetik az ilyen rendezvények is, ahol jobban megismerhetik egymást az érdeklődők.
Szent Márton ugyan nem kifejezetten a civilek védőszentje, emelte ki Csomó Tamás, ám ahogy püspökké választásakor neki sem volt érdemes elbújnia a libaólban, mert az ijedező szárnyasok a gágogásukkal elárulták, úgy a civileknek is vállalniuk kell a céljaikat, csak akkor lehetnek eredményesek.
A Márton-napi Civil Mustrának mindazonáltal prózaibb oka volt. Miként Vörösné Éles Csilla, a szervező egyesület elnöke elárulta: kevésbé a Mártonhoz köthető hívságok, mint inkább a csendes november vezette őket az időpont kijelölésében. 
– Már mindenhol befejeződött a szüret, de még az adventi készülődés nem vonja el a figyelmet, így jobban ráérnek a civil szervezetek egy találkozóra – mondta. – Tavaly az első mustrára mintegy 50 szervezet jött el, s most is csaknem ennyi mutatkozott be. Bár a leglátványosabb megnyilvánulások a népművészettel foglalkozó egyesületekhez köthetők, azért nagyon sok más területről is érkeztek egyesületek: mint a környezetvédelemmel foglalkozó Zöld Sorompó vagy a kerületi képzőművészeket tömörítő Moha és Szabad Alkotók Köre.
A programsorozat délben filmvetítéssel kezdődött, Csorvási László Ábel Szoborfák című dokumentumfilmjét mutatták be. Aki csak egy Csorvási-filmet is látott már, az tudhatta, hogy hiba volna kihagyni, mert a rendező-producer sajátos látásmódja mindig izgalmas filmeket szül.
Mire az utolsó képkockák is leperegtek, indulhatott a Márton-napi dínom-dánom. A szervezők ugyanis egy gágogó libát ajánlottak fel a legínyencebb falatokat felkínáló résztvevőnek, s ennek érdekében a pályázók komplett menüsorokkal töltötték meg az iskola aulájának asztalait. Akinek pedig dél múltával sem jött meg az étvágya, annak tekintélyes illatú kisüstik segítettek.
A korgó hangok múltával aztán ismét benépesült a színpad. A Tébláb együttesnek köszönhetően eredeti megközelítésű Ludas Matyi lépett színre, majd késő estig követték egymást a vidám (köztük német) német dalok és táncok. Ha az egész rendezvénynek több haszna nem lett volna, akkor is sikeresnek minősíthetjük az ötletet, hisz civil összefogással tüzessé vált a fásult november.

Gondoskodtak a hangulatról

A műsorban felléptek: Borfolk Zenekar, Csorvási László Ábel producer, ClubNetCet Egyesület fellépői, Dohnányi Zeneiskloa növendékei, Draskóczi Zoltán gitárművész, Heilauf Zsuzsa történész-muzeológus, Kőbányai Koccintós Néptánc Együttes, Kikelet Egyesület TSZCS tánccsoport, NPE Német Nemzetiségű kórus, Petszentimrei Kulturális és Sport Egyesület versenytáncosai, Tébláb AMI pedagógusai és a Kereplő tánccsoport, Túri család zenekara. A kiállításon bemutatkoztak: Ágoston Papp Mónika keramikusművész, Árvay Zolta, Bánhegyi Dóra, Baranecz Katalin, Bodnár Imre, Buczkó Imre E.Kottek Péter, Frömmel Gyula, Garamvölgyi Béla, Hatvani Orsolya, Kun György, Oszter Dezső, Soltész Melinda, Szikszai Sándor, Rózsavölgyiné Tomonyák Gitta, Varga Ferenc festőművészek, Kodrucz Sándor, Siklós Péter fotóművészek, valamennyien a Moholy-Nagy László Művészeti Egyesület (MOHA) vagy/és a Szabadalkotók Körének (SZAK) alkotói, továbbá Horváth Ferencné csuhébabák és dekoráció, Jancsis Péter faszobrász, Konsztantyinova Marija kosárfonó, Nagy-Pálné Pádár Ágnes gyapjúszövő és nemezelő, Brossné Sinka Erika, Gulyásné Redler Jolán, Nagy Enikő, Nagyné Kőszegi Valéria foltvarrás, Komlósiné Solymosi Mária, Mentő Katalin népi ékszerek.Váradi Levente fotográfus és Váradi Emese textiltervező iparművész.

Képhalériánkat tekintse meg itt!