Történelmi tény, hogy a XVI. századi Európát is sok ellentét, ellentmondás jellemezte. A gazdasági és a társadalmi problémák az egyházat sem kerülték el. A papsága sem volt egységes, két különböző osztályra tagolódott. A felső rétegéhez tartoztak a főpapok: az érsekek, a püspökök, a prépostok, az apátok, a rendfőnökök és más egyházi főméltóságok. A másik réteget az alsópapság jelentette. Ők a nép között éltek és dolgoztak, sokan közülük megélhetési gondokkal küszködve. A felsőpapság fényűző, pazarló életmódja általános felháborodást váltott ki. Ennek következtében az egyház népszerűsége számottevően csökkent.

A lutheri 95 pont

A reformáció közvetlen kiváltó oka az úgynevezett búcsúcédulákkal zajló visszaélés volt. Ezeket a papírokat X. Leó pápa adta ki, hogy a bevételekből befejezze a római Szent Péter-bazilikát. Ekkor kezdődött egy Ágoston-rendi szerzetes munkálkodásának a története…
A reformáció gyökerei egy németországi templomhoz nyúlnak vissza, s a történések akár regényesnek is nevezhetők.
1517. október 31-én (innen az ünnep dátumának az eredete) Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte a wittenbergi templom kapujára az egyházi üzérkedést elítélő 95 pontját. A pontokat elküldte a barátainak és az egyházi vezetőknek is. Luther nem akart szakítani a római katolikus egyházzal, csupán meg akarta szüntetni annak visszásságait, visszaéléseit, vagyis a helyes útra akarta téríteni azt.
Rá három évre, 1520-ban X. Leó pápa kiközösítette őt az egyházból. Luther, Wartburg várában, németre fordította az Újszövetséget. (Kiemelendő, hogy ez lett a német irodalmi nyelv alapja!) Az új tanok gyorsan terjedtek Európában. 1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésen a római katolikusok és a császárhű főurak kimondták: Luther és a követői megmaradhatnak a hitükben, de azt nem terjeszthetik. Ez ellen a reformáció hívei „protestáltak”, tiltakoztak. (Ezért hívják a reformáció irányzatait összefoglaló néven protestánsnak.)

A reformáció irányzatai

Luther Márton követői az evangélikusok. A másik irányzat az úgynevezett svájci reformáció, amelynek két fő alakja Ulrich Zwingli és Kálvin János volt.
Kálvin tanrendszerének a központi gondolata az, hogy Isten korlátlan ura a világmindenségnek, s az adott ember sorsa már a születés előtt eldől. (Ebből ered a predesztináció szó, magyarul az eleve elrendelés.). Kálvin megreformálta az egyházi szertartásrendet is. A templomokból például eltávolíttatta a szentképeket. Református egyházát köztársasági alapelvekre építette.

Igehirdetés – anyanyelven

A hullámok természetesen elérték Magyarországot is.
A reformáció, vagyis a lutheri tanok, először az észak-magyarországi és az erdélyi német lakosság körében terjedtek el, a mohácsi vész után. Kálvin tanait csak később, 1551-ben kezdték hirdetni. Európában elsőként 1568-ban Erdélyben hirdették meg a vallásszabadságot, és már négy vallást ismertek el: a katolikust, a lutheránust, a kálvinistát és az unitáriust.
A reformáció hatására hatalmas kulturális fejlődés bontakozott ki. Mindez fellendítette többek között az iskolalapítást (Sárospatakon, Pápán, Debrecenben, Sopronban és Eperjesen is alapítottak intézményt). Fejlődött a nyomdászat, százával jelentek meg a magyar nyelvű vallásos könyvek, 1590-ben a Biblia is. A magyar prédikátorok is alkalmazták a lutheri tanítást – az anyanyelvű igehirdetést.

Ma is tiszteletet parancsoló

Pestszentlőrincen a megalakulása óta jelen vannak a protestáns felekezetek. Szinte egy időben jöttek létre református és evangélikus közösségek, majd a trianoni békediktátumot követően erdélyi menekültek alapították meg a helyi unitárius közösséget.
Amint lapunk korábbi számából megtudhatták az olvasóink, a református gyülekezet pontosan 100 esztendeje, 1911-ben alakult meg. A reformáció ünnepével kapcsolatban van egy emlékezetes és a mai napig tiszteletet parancsoló momentuma a 100 éves történetnek. 1917-ben, a reformáció 400. évfordulóján a gyülekezet tagjai soha el nem feledhető módon örökítették meg az évfordulót: az első világháború okozta pusztítások és nehézségek ellenére jelentős felajánlásokat tettek az építendő templomuk és a gyülekezeti élet szükségletei javára.


Luther főbb tanai

– Csak a Jézus Krisztusban való hit által üdvözülhet az ember.
– Kizárólag Istent szabad dicsőíteni.
– Csak a Biblia – elsősorban az evangéliumok – előírásait kell követni.
– A bűnöket egyedül Isten bocsáthatja meg, vagyis a bűnbocsánathoz nincs szükség papokra és gyónásra.
– A szertartások lényege az evangéliumok magyarázata, s nem a pompa és a külsőségek.
– Elvetette a szentségeket, csak a keresztséget és az úrvacsorát (áldozás) hagyta meg.
– Követelte az anyanyelvű igehirdetést.
– Fellépett a búcsúcédulák ellen.

A Luther című 2003-as amerikai film alkotói így ábrázolják a reneszánsz Rómát: