Tény, hogy nem volt telt ház a lőrinci csapat május 9-i mérkőzésén, azonban azok, akik ott voltak, a csapatunk buzdítása mellett nagy hangcsatát vívtak a szép számmal érkezett vidéki szurkolókkal is. Maradjunk annyiban: ez a meccs iksz lett, sportszerűségi díjra azonban nemigen terjeszthető fel a vidéki B-közép. A határozott állítás annak okán hangzik el, hogy e sorok írója közel ült a ceglédiekhez…
A találkozó előtt kivétel nélkül valamennyi játékos állította, hogy ezt a hazait megnyerik, mert utána kétszer is utazni kell.
A szakma dicsérete
Szavatartónak bizonyultak, de csupán az első félidő feléig, a 18. percig. Addig mindig itt volt az előny (legföljebb egál volt az állás). Ekkor befogta a PLER-t a Cegléd, s nem is akarta elengedni. Azért tegyük hozzá, hogy előtte Marczinkónak és Némethnek köszönhetően két olyan szuperakciót követő szupergól is született, amely előtt „magasabb körökben” is illik fejet hajtani…
Nem sokkal a félidő vége előtt 15-15 volt az állás, ám a hármas sípszó pillanatában kiderült, hogy a vendég mehet jobb kedvvel a pihenőre. Egygólos előnnyel (16-17), ami jelezte, nem lesz „piskóta” a második félidő.
| Három meccs, négy pont PLER-Budapest–Cegléd 28-26 (16-17) Győr–PLER-Budapest 28-30 (17-15) Mezőkövesd–PLER-Budapest 27-24 (15-11) |
Nem is volt az. Háromgólos is volt a lőrinci hátrány, de fel tudott állni Hutvágner István csapata. Olyannyira, hogy befogta az ellenfelet. Marczinkó találatával lett 21-21, majd a sérülése miatt turbános Muszavi góljával már itt volt az előny, amit már meg is őrzött a gárda. Olyannyira, hogy 27-23-ra is vezetett. Bár a végére csak kettő maradt ebből, a kitűnő erőnlétet is igazoló (figyelem, szakmai munka!), megnyert második játékrész jelezte: a zöld-feketék az ősztől is a legjobbak között képzelik el az életüket.
Két pont Győrből is
Öt nappal később, május 14-én Győrben volt jelenése az egyre jobb formába lendülő csapatnak. A lőrinciek ezúttal is hozták magukat, nyertek két góllal, de ami ennél is nagyszerűbb: vesztes félidő után tudtak fordítani, ami sok jót jelent (lásd: szakma). A lényeg az, hogy újabb két ponttal gyarapodva jöttek haza Marczinkóék, vagyis egyre távolodnak a kieséstől, ez pedig bizonyára rendet rak a fejekben.
Ezen a meccsen 20-20-nál érkezett el az „ihletett pillanat”, átszakadt a gát, a fiúk megfordították az állást. Olyannyira, hogy rövid időn belül négygólos lett az előny, miközben azért három hétméterest kihagytak. A fáradó győriek, bár a hajrában mindent megtettek a felzárkózásért, csak közelebb tudtak kerülni, fordítani nem. Ettől függetlenül nem volt unalmas az utolsó két-három perc sem, de Kránitz remek védései átsegítettek az együttest a nehézségeken. A befejezés előtt Mikita fontos góljával ismét kettő lett a lőrinci előny (28-26), amihez ezután még két-két gólt tettek hozzá a felek, kialakítva a 30-28-as végeredményt. Zsebbe került a két pont, s reménykedve várhatta mindenki a május 17-én a Mezőkövesd elleni idegenben vívott csatát.
Önmagukért…
Reménykedtek, de a végén vereséggel jött haza a csapat a Borsod megyei városból. Igaz, a másodosztály rémképe nem nyomasztja már a játékosokat, ugyanis véglegessé vált: a két magyar élcsapat, a Veszprém és a Szeged indulásával a SEHA-n (a legjobb európai klubcsapatokat tömörítő nemzetközi bajnokság) nincs veszélyben a lőrinciek szereplése az ősszel kezdődő bajnokságon. A rájátszás hátralevő mérkőzései azonban az alanyi jogon való bennmaradás tekintetében nem jelentéktelenek, meg arról is árulkodnak, hogy van-e – s ha igen, mekkora – tartás az adott csapat játékosaiban.
Ezúttal nem volt olyan gördülékeny a PLER játéka, mint a korábbi fordulókban, így elmaradt a győzelem. Háromgólos vereség (27-24) lett a vége, ami azt jelenti, hogy az utolsó rájátszásforduló is tartogat izgalmat. Hutvágner István gárdája május 23-án 18 órától a Vácot fogadja, amelyet le kell győznie, ha valóra akarja váltani azt a bizonyos „alanyi” jogot, aminek révén az elért pontszámával, a teljesítményével marad bent a legjobbak között, nem pedig az ölébe hullott szerencsének köszönhetően.
Vizsga tehát a Vác elleni meccsen is lesz, ha nem is szakmai, de erkölcsi feltétlenül. Ami néha ér annyit, mint a már többször felemlegetett szakmai tudás.
