Még csak az újonc fiúk és lányok teljesítették a korosztályuk számára kirótt távot, amikor a szervezők máris beszámolhattak az ob első sikeréről.
Eszes János, az önkormányzat sportrefense ezúttal nem e tisztségében száguldozott megállás nélkül, hanem mint a verseny sportigazgatója.
– Volt munkánk bőven, hogy időben a helyére kerüljön minden. Az utóbbi egy hét nem csupán a versenyzőknek jelentette a finist a felkészülésben, hanem nekünk is itt, a Bókay-kertben. Minden rendben van, a saját 20-25 fős csapatunk mindent tud. A tavalyi tapasztalatok alapján ez nem is lepett meg, annál inkább az, hogy milyen nagy az indulói kedv. Csaknem hétszázan küldték el a nevezésüket, ami jelzi, hogy jó versenyeket láthat majd a közönség – mondta.
Nagyon sok, sok, kevés
Igen, a közönség, mert a jó időnek is köszönhetően érkeztek „civil” érdeklődők is. Tehát – akárcsak a régi, „daliás” időkben az alagi lóversenypályán – voltak olyanok, akik kifejezetten a mezei miatt választották vasárnapi kikapcsolódásul a Bókay-kertet.
A „futószakmára” való rátérés előtt engedtessék meg egy megjegyzés. Sajnos jellemző a honi atlétikára, hogy ahogy haladnak az egyre idősebb korosztályok felé, úgy csökken az indulók létszáma. Itt is: az újoncok még nagyon sokan voltak, tán még a serdülők is. Az ifiknél már el lehetett hagyni a ’nagyon’ jelzőt, a juniorok, de főleg a felnőttek mezőnyében pedig kevesen voltak.
Lihegős udvarlás
Annak oka, hogy a felsőbb korcsoportokban csökken a létszám, a versenyzési kedv, egyetlen mondatban összefoglalható: annyi edzést, annyi melót, netán fájdalmat kell vállalnia annak, aki atletizálásra adja a fejét, hogy bizony sokan meggondolják, akarnak-e a sportok királynőjének a kegyeibe férkőzni…
Akik azonban ott voltak a Bókay-kertben, azok legalábbis megpróbáltak „udvarolni” neki, még ha nem is sikeredett ez mindig mosolygósra, sokkal inkább lihegősre, légszomjasra a célba érkezés után.
A 12 futam közül a legnagyobb érdeklődés természetesen a felnőtt férfiak és nők futamát kísérte. A hölgyek együtt futottak a kerületi Lendületbe hozzuk! program amatőr résztvevőivel, s hálásak is voltak azért, hogy a „civilek” velük rótták a köröket. (A miértről a keretesben…)
Elégedett bajnokok
A férfiak 8 kilométeres távját a szolnoki Minczér Albert nyerte, akinek a győzelme egy pillanatig sem forgott veszélyben.
– Kemény tempót akartam futni, diktálni, s ez sikerült is – mondta a verseny után a bajnok. – Január eleje óta eléggé kiegyensúlyozottan tudok edzeni, így a célom az, hogy megfussam az Eb-szintet a májusi országos pályabajnokságon.
| Köszönet az amatőröknek A felnőtt nők futamát, mint írtuk, együtt indították a Lendületbe hozzuk! program amatőrversenyével. Hogy az amatőröknek mekkora sikerük volt, arról mondjon néhány szót a bajnoknő, Kálovics Anikó: – Nem mondom, jól ment a futás, de hálás voltam az amatőr futóknak, akik olyan jól fogták előttem a szelet, hogy végig elbújva, szélárnyékban futhattam. Elég volt csak a végén kilépni a „viharba”. Hálás vagyok nekik, hogy velünk teperték le a nyolc kilométert. |
Azon sem lehetett vita, hogy a nők mezőnyében kié lesz az arany. A múlt évben és az idén is a szombathelyi Kálovics Anikó nyert, megérdemelten. Tavaly azt mondta, hogy a szülés után nem volt egyszerű a visszatérés. Most, néhány hónappal később, tökéletes formát tudott hozni az atléta.
– Jól ment, jól éreztem magam, s anyaként is egyre jobban mennek az edzések. Úgy jöttem ide, hogy bajnok leszek, és sikerült is. Erősebb voltam, mint az ősszel, jól sikerült a téli munkám. Minden erőmmel azon leszek, hogy fel tudjak készülni tízezren a zürichi Európa-bajnokságra.
A lőrinci rendezők pedig azt vehetik célba, hogy egy év múlva ismét ők lehessenek a házigazdái az akkor már 107. alkalommal megrendezendő mezei csúcsnak.
Az idei rendezést látva nem célszerű fogadást kötni a Bókay-kert ellen…
