A kettősvereségtől senki nem boldog

Írta:  2012.10.20.
A pástok világából kölcsön vett kifejezés híven tükrözi azt a hangulatot, amely a 22-22-es döntetlent követően az FTC-PLER Budapest és a Gyöngyös kézilabdázóinak arcáról tükröződött október 19-én a Sportkastélyban. Mindkét csapat a kézilabda-bajnokság felsőházába szeretne bejutni, így a pontosztozkodást kudarcként élték meg.
A játékosokénál csak az edzők tekintete volt árulkodóbb. A sors fintora, hogy a lőrinciek korábbi sikeredzője, Nagy Károly most éppen azért robbant szét, mert egykori csapatát nem tudta legyőzni. Amíg azonban ő forrongott, és játékosait osztotta ki, az eltérő habitusú Zsiga Gyula megtörten ücsörgött a kiürült kispadon, miközben a lőrinciek szótlanul nyújtva vezették le a meccs feszültségét.
Pedig remekül indult találkozó. Rögtön az 1. félidő elején 4 gólos előnybe került csapatunk, s ezt a szünetig magabiztosan megőrizte (14-10).
A fordulást követően azonban előjött a kézilabda alapigazsága: testsúly/kiló. Azaz a 10 centivel magasabb és 10 kilóval nehezebb ellenfelet csak akkor tudja felülmúlni a fajsúlytalanabb gárda, ha mozgékonysággal és ötletességgel ellensúlyozni tudja „fogyatékosságát” . A 2. félidő elején azonban a 205 centis, 120 kilós, de már megkopott, lomha Dorossal felálló Gyöngyös 5 perc alatt ledolgozta hátrányát, sőt a félidő közepére 2 gólos előnybe került.
Ehhez képest még a döntetlennek is örülhettünk. Ahhoz képest már aligha, hogy az utolsó perc kezdetén még vezetett a PLER, sőt a gyöngyösi egyenlítés után is maradt 30 másodperc a 2 pont kiharcolására. Csakhogy egy „fogyatékos” együttes, amelynek testi adottságait folyamatosan ellensúlyoznia kell, nem engedheti meg, hogy ziccerek sokaságát hagyja ki, hogy a 2 kiharcolt hétmétereséből egyet se dobjon be, miközben riválisa 3 lehetőségből 3-at használ ki. Egy dolog a testi adottság, és egy másik, hogy képes-e ezt egy csapat kompenzálni. Például a széleken! Igaz, ehhez szélsők kellenek, akik 5 ziccerből nem egyet használnak ki. No, meg társak, akik ezt látva kettős emberelőnyben nem a formán kívül játszó szélsőre játsszák ki a figurát.
A döntetlennel ugyan nem szállt még el az esély, hogy a legjobb hat között folyattassa csapatunk a rájátszásban, ám nehéz helyzetbe hozta magát, hiszen éppen a hasonló célokért küzdő riválisokkal szemben került lépéshátrányba, mert sorozatban az 5. bajnoki mérkőzésen sem sikerült győzni.
A lemaradást pedig csak a péntek este látottaknál lényegesen precízebb játékkal lehet behozni.