Németh Zoltán baranta-kupagyőztes lett

Írta:  2011.03.09.
Két évtizeddel ezelőtt még csak néhányan ismerték a baranta fogalmát. Napjainkban egyre népszerűbbé válik ez a magyar harcművészeti ág. Mi kerületiek büszkék lehetünk: Németh Zoltán személyében mi adjuk a sportág böllön (harci birkózás) bajnokát.
 
„Harcos Magyarok” néven, két napos nagyszabású harcművészeti gála otthona volt a közelmúltban a kecskeméti Messzi István sportcsarnok. A főszervező Országos Baranta Szövetség mellett további 16 harcművészeti ág képviselője mutatta be tudását.
 
– Hármas évfordulót ünnepeltünk mi, barantázók – tudtuk meg Németh Zoltántól, az Országos Baranta Szövetsége alelnökétől. – Éppen 70 éve ugyanis, hogy nemzetközi porondon bemutatkozott a baranta, amely aztán hosszú kihagyás után, 20 évvel ezelőtt éledt újra, és 15 éve alakult az első egyesület. A gálán változatos programokkal és magas színvonalú bemutatókkal ünnepeltünk, majd terített asztalánál fejeztük be a programot, ahogy jó magyar mulatsághoz illik.

A gálán a bemutatókon és a gyermekfoglalkozásokon kívül több sportágban is látványos küzdelmeknek lehettek szemtanúi a kilátogató nézők. Az első nap 120 barantás, négy különböző versenyszámban mérte össze tudását, másnap pedig a gálán rendezték meg a döntőket. Németh Zoltán a harci birkózás – hivatalos nevén: böllön – döntőjében legyőzte szadai ellenfelét, amellyel elnyerte a kupát. Ezzel újabb harcművészeti ágban született kerületi aranyérem.
A kerületben „BaranTanóra” néven nemrégiben népszerűsítő napokat szerveztek a Bókay iskolában, amelyen az intézmény valamennyi diákja részt vett.

– Szerencsére elmondhatom, hogy az önkormányzatban Kucsák László alpolgármester, valamint Kardos Gábor és Pásztor János képviselők személyében lelkes támogatókra találtam az ötletemmel, hogy a magyar gyerekeknek mutassuk meg: létezik magyar harcművészet, gazdag mozgásformával és mély kulturális gyökerekkel. Hogy a botot nem elvenni kell a gyermektől, hanem megtanítani azt használni, és megtanítani arra is, hogy jó célra használja. Egy tanóra erejéig minden gyermekből vitéz lett, vívott, íjászkodott, vagy éppen felpróbálhatta a 10 kilós páncélinget.

„BaranTanórának” akkora sikere volt, hogy azóta a Bókayban is elindultak a rendszeres baranta foglalkozások.
 
Növekvő népszerűség
Miközben a harcművészetek bizonyos értelemben válságba kerültek – bázisuk ugyanis kivétel nélkül csökken –, a baranta ezzel ellentétes utat jár be.
– Egyre többen érzik azt, hogy gyökerek nélkül nem tudnak értékes életet élni. A mi gyökereink a magyar történelemben rejtőznek. Onnan minden értékeset elő tudunk ásni, hogy továbbfejlesztve átadjuk a következő nemzedéknek. Ez a baranta útja. Már több ezren űzik szerte a Kárpát-medencében, s ha így folytatódik, akkor néhány év múlva az első számú harcművészeti ággá nőheti ki magát.