Tizennégy zongora szakos zeneiskolás jelentkezett a versenyre, melynek első helyezettje négykezest játszhat a világhírű zongoraművész, Szentpéteri Csilla április 18-i koncertjén a Pestszentimrei Sportkastélyban. A verseny tétje meglehetősen nagy volt az indulók számára, de maga a részvétel sem volt gyerekjáték. Az indulóknak először egy szabadon választott darabot kellett előadniuk, melyet a három tagú zsűri pontozással értékelt. A zsűriben a zeneiskola két vezető pedagógusa - Kárász Eszter és Nagy Krisztina, valamint Szentpéteri Csilla rangsorolta a produkciókat.
A versenyzők teljesítményét már életkoruk miatt sem volt könnyű összevetni, hiszen a legkisebbek ugyanúgy próbát tettek, mint a már sok éve zongorázó művészjelöltek.
Mielőtt kezdetét vette volna a barátságos művészi viadal, Szentpéteri Csilla elmesélte a gyerekeknek, az őket kísérő zenetanároknak, családtagoknak és barátoknak, hogy számára valóságos időutazást jelent ez háziverseny. A zeneiskola hangulata felidézte saját gyermekkorát, hiszen ő maga is hat éves kora óta zongorázik. Arról is beszélt, hogy kedves zenetanárnője, Kristóf Margit, akit második nagymamájaként szeretett, az iskola névadójának, Dohnányi Ernőnek a tanítványa volt. Kedves tanárától kapott szellemi útravalóként adta tovább a tőle kapott tanácsot, amikor azt mondta: „Olyan zenét játszatok, ami építi a lelketeket és megérinti a szíveteket is. Olyan zenét játszatok, amit szerettek! Ezután hozzátette: az a legfontosabb, hogy minden zenét szerető, hangszeres játékot tanuló gyerek találja meg a saját útját. Nem kell feltétlenül csak klasszikus zenében gondolkodni. Ha a népzene, a jazz, vagy akár a pop áll valakihez legközelebb, akkor engedni kell, hogy azzal is kísérletezzen. Természetesen a klasszikus tanulmányok sem mellőzhetőek – tette hozzá. Ne izguljatok, nem harapok, sőt, ha tudni akarjátok, én sokkal jobban izgulok nálatok! Az a fontos, hogy muzsikáljunk! – tette hozzá nevetve, amivel láthatóan oldotta a várakozó gyerekekben óhatatlanul felgyülemlett feszültséget.
A verseny első felében, a zeneiskolások önálló produkcióiban többek között Haydn, Bartók Sosztakovics, Mendelssohn, vagy Csajkovszij zeneműveinek részletei szólaltak meg. Mind a tizennégy induló nagy tapsot kapott a hallgatóságtól. Megható volt látni, hogy a „riválisok” milyen figyelemmel, gyönyörködve hallgatták egymást. Szinte tapintható volt a teremben a muzsika szeretete.
A második körben következtek a négykezesek. Az egyik zongoraszéken Szentpéteri Csilla foglalt helyet klaviatúra előtt, a másikon egymást váltották a kis művész „kollégák”. Bár a szóló daraboknál sem lehetett panasz a színvonalra, a híres művésznő mellett szinte szárnyakat kaptak a fiatalok. Mind a tizennégy négykezes előadás valódi örömzenévé alakult. A darabokat természetesen a versenyzők választották felkészítő tanáraikkal. A műfaji paletta is egyre színesebbé vált, hiszen schubert Prokofjev, vagy Haydn szerzemények mellett hallhattuk Bernstein: Amerika című szerzeményének legismertebb részleteit, sőt még egy fergeteges boogi is megszólalt a zongorán.
Az utolsó zeneszám elhangoztával ismét versennyé alakult a rendhagyó koncert. A zsűri visszavonult, hogy közösen eldöntsék, ki játszhat majd a Sportkastély közönsége előtt Szentpéteri Csillával. Az eredményhirdetésre bizony legalább egy órát várni kellett. Ez nem meglepő, hiszen, mikor végre megszületett a döntés, a művésznő a zsűri nevében is hangsúlyozta: minden indulóra büszkék, minden produkció magas színvonalú és értékes volt. Olyannyira kiegyenlített volt a színvonal, hogy végül nem is sikerült eldönteni, ki legyen a verseny abszolút győztese. Szerencsére a díj felajánlója, a koncert sztárja zsűritagként tökéletesen átérezte a dilemmát, és salamoni döntést hozott: megosztva adták ki az első helyet. Az április tizennyolcadiki szuperkoncerten tehát a zeneiskola harmadik évfolyamos tanulója, Csaba Emese, valamint a negyedikes Bauer Gergő is a közönség elé léphet.
