A megállapítás jogos: az itt bemutatott művek – noha keletkezésükre erős hatással volt a tény, hogy első alkalommal a bolondok napján kerülnek közönség elé – soha nem akartak viccesek lenni: ha van közös e rendkívül sok féle esztétika szerint, eltérő műfajokban és különböző technikákkal készülő alkotásban, az éppenséggel az, hogy a humort komolyan veszik. És ha már ezt jellemezni kell, akkor inkább az (ön)irónia, a fricska, a groteszkségben rejlő bölcselet jellemző rájuk.
Huller Ágoston és Árvay Zolta szervezett első ízben öt évvel ezelőtt az április 1. apropóján kiállítást elsősorban az 5Kor tagjainak felkérésével, ám az ötlet olyan jól sikerült, hogy sorozattá válhatott Szamárfül összefoglaló címen, alkalmanként más-más tematikával és a kiállítók körének folyamatos bővülésével. Aki végignéz e névsoron, elsőre megállapíthatja: a kortárs festészet, grafika, fotó, kerámia, plasztika (és ki tudná végigsorolni valamennyi műfajt?) legsikeresebbjei közül hozzák el ide egyre többen az alkalomra szánt műveiket.
Az ötlet mögé már a kezdet kezdetén sokan odaálltak: így a már említett Feledy Balázs, P. Szabó Ernő művészettörténész, a Kondor szervezői vagy éppen Kucsák László alpolgármester, aki nem először nyitotta meg a kiállítást performerként csatlakozva az esthez. Ezúttal például az egy évvel ezelőtt megkezdett Kálnoky László féle királydráma-paródiát szavalta tovább a közönség derültségére.
