A ballagás kifejezés a latin „valetans” (búcsúzó) szóból ered, a szokás pedig Selmecbányáról, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia tanulói a Ballag már a vén diák... kezdetű dal éneklésével búcsúztak az iskolájuktól. A ballagás szokása, a végzős diákok búcsúja középiskolájuktól a XX. század elején vált általánossá az országban.

Negyvenhárom végzős diák búcsúzott a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskolától (Piros) péntek délután. Az ünnepségen diákok, szülők és tanárok egyaránt megkönnyezték, hogy véget ért a nyolc év.
A virágátadás után megszólalt a csengő, a diákok a hagyományos ballagódalokat énekelve járták végig a feldíszített osztálytermeket, majd kivonultak az iskolaudvarra, majd onnan az iskola tornatermébe, ugyanis ott tartották az ünnepséget.

Elsőként a végzősök köszönték meg tanáraiknak és szüleiknek az elmúlt nyolc év munkáját, majd a hetedikesek búcsúztak el idősebb társaiktól. Ezt követően az emlékezés szalagját kötötték az iskola zászlajára, miközben felcsendült a Piros iskola indulója. Végül Elek Noémi egyenként köszöntötte a ballagó nyolcadikos diákokat, mindenkiről néhány rá jellemző mondattal búcsúzott.
Elek Noémi igazgatónő azzal az útravalóval bocsájtotta el diákjait, hogy ugyanolyan szorgalommal tanuljanak tovább új iskolájukban, min tették azt ennek az iskolának a falai között. Az új közösségben is őrizzék meg azokat a tulajdonságaikat, amelyekkel az elmúlt években elismerést és megbecsülést szereztek osztály- és iskolatársaik, tanáraik szemében..

– Az intézmény nyolcadikosai közül tizenegy diák a Német Nemzetiségi Gimnáziumban, többen a kerületi Vörösmarty, Karinthy, Sztehlo gimnáziumban tanulnak tovább, de van olyan diák, aki például a Fazekas gimnáziumban, hajózási vagy éppen művészeti középiskolában folytatja tovább a tanulmányait – tudtuk meg Elek Noémi igazgatónőtől.