Hogy mit is jelent az embernek a zene, azt már sokan, sokféleképpen megfogalmazták… Hermann Hesse (író, költő és festő) szavaival: „Ó, zene! Eszedbe jut egy dallam, hangtalanul eldúdolod magadban, hogy áthassa bensődet, hogy hatalmába kerítse minden erődet és mozdulatodat – és azokra a pillanatokra, amíg benned él, kioltson minden esetlegest, rosszat, durvát és szomorút a lelkedben, felcsendüljön benne a világ, és a nehezet könnyűvé, a dermedtet szárnyalóvá varázsolja!”
– Évek óta megrendezi a Dohnányi Ernő Zeneiskola a tavaszi növendékkoncertet, amelyen azok a diákok vesznek részt, akiket a felkészítő tanárok alkalmasnak találtak arra, hogy szerepeljenek – mondta Rákosiné Fodor Júlia, a zeneiskola igazgatóhelyettese. A hangverseny pozitív hatása, hogy a gyerekek előzőleg felkészülnek a fellépésre, meghallgatják egymást, hogy ki hogyan és milyen hangszeren játszik, ebből is tanulhatnak. A növendékkoncert mindig fontos állomása a gyerekek tanulmányainak.
– Három éve zongorázom, naponta legalább egy órát gyakorolok – árulta el Fekszi Csaba Kornél, a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola 4. osztályos diákja. – Először gitározni szerettem volna, de az anyukám azt tanácsolta, hogy inkább zongorázzak, mert az egy nagyon szép hangszer. Kipróbáltam, és kedvet kaptam hozzá. Most Szelivanától a Tréfácskát játszom.
– Óvodás koromban kezdtem el hegedűn játszani – folytatta Havjár Blanka, a Brassó Utcai Általános Iskola nyolcadik osztályos diákja. – A hangszerrel való találkozásom úgy kezdődött, hogy a bátyám tenorkürtön tanult zenélni, és én megkértem anyát arra, hogy hegedülhessek. Felvettek a zeneiskolába, ahová óvodás korom óta járok.
Nagyon megszerettem ezt a hangszert, és szeretnék majd hegedűművész lenni, ezért naponta több mint három órát gyakorolok. Sikeresen felvételiztem a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába…