Az írónőnek a történelemről alkotott véleménye – miszerint a klasszikus értelemben vett történelem nem létezik – számos vitát kavar. A Kettészakadt Magyarországban az államalapítástól az 1848–49-es szabadságharcig elemzi a magyar történelem alakjainak tetteit, de nem a közismert, iskolában tanított nézőpontok szerint. A kötet mindazonáltal nem történelmi tanulmány, hanem Börcsök Mária saját véleménye az általa megismert tények alapján.
– Az ember mindig a jelenben él, és ez a jelen mindig züllöttnek tűnik a régebbi korokhoz képest. A mi jelenünk is történelem lesz egyszer, és kortársaink közül lehet, hogy épp azok lesznek majd a tankönyvek lapjain, akikről ma ezt nem tudjuk elképzelni – mondta Börcsök Mária a NATIK február 22-i klubestjén.
Hasonló szemléletű könyv a Szakadozó mítoszok, amelyben a magyar irodalom ismert alakjainak hétköznapi oldalát hozza közel olvasóihoz a szerző, aki a jó hangulatú klubesten számos széles körben nem ismert tényt vagy éppen pletykát idézett a könyv kapcsán.
Mint elmondta, összességében azonban nem a mítoszrombolás volt a célja, hanem hogy rávilágítson: minden relatív.
– Nézőpont kérdése, hogy a gyarlónak tűnő cselekedeteket ki hogyan ítéli meg. Az erkölcsi normák folyamatosan változnak, és nem biztos, hogy az a jó és helyes, amit mi annak gondolunk – mondta az írónő, hozzátéve, hogy egy gyerek ma már szinte mindent tud a szüleiről, nincs előtte tabu téma, jó esetben mégsem tiszteli őket kevésbé. Nincs ez másként híres elődeinkkel sem, akiknek emlékét – esendőségük dacára – továbbra is becsben tarthatjuk és ápolhatjuk.
