Kondor Béla (1931–1972), a modern magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakja Pestszentlőrincen született. Rendkívüli sokoldalú művész volt, a legkülönbözőbb grafikai technikák alkalmazása mellett festményeket alkotott, verset és prózát írt, a fényképezésben új utakat keresett, és több hangszeren is kitűnően játszott.
Dr. Czeizler Endre genetikus mondta róla egy alkalommal: „A Kondor családban búvópatakként áramlott generációról generációra a képzőművészeti tehetség, míg aztán – a gének szerencsés kombinációjának köszönhetően – Kondor Bélában ellenállhatatlan gejzírként tört a magasba.”
A kézügyessége már hároméves korában nyilvánvaló volt, állandóan faragott, rajzolt, színezett, gyurmát formált. Az iskolában is hamar felismerték a képességét, rajztanára a saját pályáját ajánlotta neki. Kondor korán elhatározta, hogy festőművész vagy pilóta lesz.
Megidézte Kondort
Pálfy Margit Valaki önarcképe címmel elevenítette fel a rendkívül sokoldalú művész alakját „égi születésének” 40. évfordulója alkalmából. Az előadóművész így vall a költeményeiből, prózái munkáiból összeállított pódiumműsorral: „Fontosnak tartom, hogy törlesszünk valamit Kondor Bélával szemben fennálló adósságunkból. E művészt nem méltányolták érdemei szerint, amíg élt. Ebben a nem hagyományos önálló estben egy ember gondolkodik művészsorsról, halálról, szerelemről, magyarságról, magányról, küldetésről, az értelmes munka szükségszerűségéről és a hatalomról.” (Az előadást az Egyetemi Színpadon mutatták be 1988-ban, Seregi Zoltán rendezésében.)
Az emlékkiállítás
– Pestszentlőrincen, a Havanna-lakótelepen általános iskola, közművelődési ház és sétány viseli Kondor Béla nevét – mondta a tárlat megnyitóján Lévai István Zoltán alpolgármester. – A most kiállított anyag bemutatására ifj. Koffán Károlynak köszönhetően nyílt lehetőség, akinek az édesapja a Képzőművészeti Főiskolán tanította Kondort.
| Kondor Béla Kondor Béla alkotóideje mindössze másfél évtizedet ölelt fel. Csupán 42 évet élt, de amit hátrahagyott, az kerek egész. 1988-ban, halála után több mint 15 évvel, Magyar Művészetért díjat, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. A művészt 1993-ban a kerület díszpolgárává választották. |
Nagy T. Katalin művészettörténész megnyitó beszédében bemutatta Kondor Béla életútját, mondandóját a művész Angyal, ördög, költő című filozofikus írásából vett idézettel fűszerezve: „Tudom, lesznek művészek (és ebben áll életem reménye), akik – fogyó életük örök lázában – igyekeznek majd akár évmilliókra szóló nyomot hagyni anyagban, jelrendszerben. Tartósan és cáfolhatatlanul, az utánuk vagy máshonnan jövő értelmes lények számára. Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és a jelekben a magyarázat. A tanúság. Művészet lehet csak.”
A hagyaték
Ifj. Koffán Károly sajnos a betegsége miatt nem tudott részt venni a kiállítás megnyitóján, de készített egy írást az egykori művésznövendék és a mester kapcsolatáról. Ebben az olvasható, hogy Kondor Béla először festőszakra került be a főiskolára, de valahogyan nem fért bele az akkori főiskolai szellembe, mert kezdett például nem „reális” színekkel festeni, ráadásul szakállat növesztett, ami akkoriban nagy rebelliónak számított. Nagy botrány lett abból is, amikor egy hokedlire beállított csendéletén, a bútor alatt egy összegyűrt Szabad Nép is felismerhetővé vált. Megalkudni nem tudó, saját törvényei szerint élő és alkotó jelleme miatt a főiskolán vihart kavart maga körül. Koffán Károly tisztában volt Kondor tehetségével, és a javaslatára nem tanácsolták el őt az intézményből, hanem átkerült a grafika szakra.
A mester nyomon követte tanítványai teljesítését, fejlődési útját. Ennek részeként számos érdekes darabot tett félre a növendékei munkáiból. Mivel abban az időben Koffán egyben grafikai rektor is volt, a tanítványai arra érdemes munkáit megvételre ajánlotta a Képcsarnok Vállalatnak, de gyakran előfordult az is, hogy ő maga vásárolta meg azokat. A különféle úton-módon hozzá került munkák között kiugróan magas számban vannak Kondor Bélától származó alkotások. Ezek részben úgynevezett fázisnyomatok, részben Koffánnak dedikált ajándékpéldányok.
A tárlat
A december 28-ig nyitva tartó kiállításon Kondor Béla 56 grafikája látható, amelyek nagy része rézkarc, de akad köztük néhány fametszet is.
A tárlat kurátora Huller Ágoston képzőművész volt.
