A kárpátaljai Credo együttes Facebook-oldalán a következő dátum áll a születési idő rovatban: 1920. június 4. Ilyen régi zenekarról volna szó? Dehogy! Még egy emberöltő sem telt azóta, hogy ungvári vers- és zeneértő értelmiségiek megalapították a csapatot. Pontatlanságról volna szó? Dehogy! A dátum a trianoni békekötés időpontja.
A ’credo’ latin szó, azt jelenti: ’hiszem’. Keresztény ember – ha nem is latinul, hanem magyar fordításban – gyakorta kimondja, a Hiszekegy szövegében. Szimbolikus értelme van tehát annak, hogy egy versek megzenésítésével foglalkozó együttes ezt a nevet választja. Azt jelenti, hogy a tagok egész életművüket hitvallásnak tekintik.
Az együttes alapítói úgy döntöttek, hogy a kárpátaljai kisebbségi lét fojtogatásában harcolni akarnak a magyar nyelv, a magyar tudat, a magyar közösség fennmaradásáért. Magyar költők verseit éneklik magyarul. Az 1920-as születési dátum üzenete az, hogy az együttest, a dalokat, a küldetést létrehozó ok nem más, mint a kilencven év előtti, országot-nemzetközösséget szétszakító esemény. A Credónak muszáj lennie, mert volt Trianon.
Ahol az együttes megfordul, döbbent hallgatóság töpreng el a haza és a közösség kérdésén. Akik ott voltak Lőrincen a Polgárok Házában rendezett Kárpátalja-esten, tudják, milyen, amikor több száz ember énekli együtt megrendülten, hogy „a haza nem eladó, ezüstpénzre nem váltható”; vagy akik ott ültek az Üde Színfolt Egyesület kárpátaljai kirándulásán a buszban, amikor a Verecke felé igyekvő járműből az országot védő Árpád-vonalra láthatott az utazó, miközben a hangszórókból a schengeni zónán kívül rekedtek dala szólt – azok pontosan tudják, milyen hatása van a Credo együttes előadásának.
A zenekar június 3-án 18 órakor a Rózsa Művelődési Házban lép fel.