A jól szerkesztett, 332 oldalas, a számozott lapok után számos fotót és egyéb dokumentumot tartalmazó mű szerzője Pándy Tamás helytörténész, a kerületi Széky Társaság elnöke, kiadója a Bp. XVIII. kerületi Önkormányzat, Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény.

Fülgyógyászat és bazaltbánya

A könyvbemutató bevezetőjében Ughy Attila polgármester hangsúlyozta: Krepuska Géza (1861–1949) egyetemi tanár nemcsak a kerületünknek, nemcsak Felsőmagyarországnak, hanem az orvostudománynak, különösen a fülgyógyászatnak adott sokat. Emellett foglalkozott a természettudomány több ágával, így szőlőnemesítéssel, de bazaltbánya-műveléssel is.
A polgármester után dr. Holló Szilvia Andrea történész szólt a könyvről. Elmondta, hogy a könyv azért sikeres, mert nemcsak egy tudós ember életét, hanem egy egész életpályát ismerhetünk meg belőle, a család történetével együtt. Krepuska Géza kilenc gyermekének leszármazottai számos dokumentumot adtak, melyek szerves részévé váltak a műnek. A szerző beágyazta Krepuska Géza történetét hazánk, illetve fővárosunk történetébe; így rajzolódik ki életútja a félárva kisiskolástól a magántanítványokból élő gimnazistán át az orvostudósig és növénynemesítőig. Mindeközben megjárja a maga valóságos, földrajzi útját is, Ipolymagyaritól Budapesten és Nógrád megyén át szűkebb hazánkig, a Gloriett épületéig (a mai Gilice tér helyén állt), illetve a pestszentimrei (akkor: péteripusztai) kísérleti szőlőtelepig.

Népes rokonság

Pándy Tamás is szólt könyvéről: „Könnyű volt megírni, hiszen önök között éltem”, mondta, miközben a mintegy hatvan fős Krepuska rokonságra mutatott. A könyv megírásához valóban szükség volt átélni és megérteni a leszármazottak filozófiáját, gondolatait. Még egy lényeges mondat a szerzőtől: „Krepuska Géza volt az utolsó polihisztor Magyarországon”.
Végül megtudtuk, hogy a neves orvos a magyar történelem alakulását is befolyásolta: megoperálta egy képviselő fülét, s az visszanyerte hallását. Az egyébként kitűnően érvelő képviselő így részt vehetett azon a tárgyaláson, amelynek révén Somoskő és Somoskőújfalu 1924 februárjában, a Trianoni diktátum után majd’ négy évvel újra Magyarország része lett. Az akkori ünnepségről Krepuska Géza unokaöccse, Krepuska Lajos filmfelvételt készített. A könyvbemutató után nagy figyelemmel néztük meg az értékes, archív történelmi filmet.