Az életfától a tócsniig

Írta:  2012.03.12.
A német nemzetiségi hagyományok ápolása állt a középpontjában annak a programsorozatnak, amely március 5–7-ig tartott a Piros iskolában.

Milyen is a fa a német irodalomban?
A Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény (PIHGY) az Ezerarcú a világ – Múltunk értékeinek bemutatása múzeumi eszközökkel pályázat keretében rendezte meg a Piros iskola (Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola) pedagógusaival közösen az Életfa – Nemzetiségi hagyományaink című háromnapos programot a felső tagozatos diákoknak.
– A témahéttel fontos szerepet szántunk a nemzeti hagyományok, a kulturális örökség megismertetésének, a nemzeti identitás fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók azonosságtudatának az ápolását, a kibontakoztatását – mondta Takácsné Kalmár Erzsébet, a PIHGY felső tagozatos csoportvezetője. – A rendezvénysorozat módot adott arra, hogy a diákok betekintést nyerjenek a hazánk területén élő német kisebbség életébe, kultúrájába.
– Az első napon a tanulók a nemzetiségi népviselettel ismerkedtek, német népdalokat tanultak, és májusfát készítettek – mesélte Orosné Regős Olympia, a Piros iskola német munkaközösségének vezetője. – A második napon előadást hallhattak a németek hazánkba való betelepítéséről. Ezenkívül tócsnit sütöttek, amely igen népszerű nemzetiségi étel Magyarországon, s papírból elkészítették azoknak a hajóknak a kicsinyített modelljét, amelyekkel a német telepesek a XVIII. században hazánkba érkeztek.  

Néha elég, ha csak figyel az ember

A harmadik napon, amely egyben a záró program is volt, a gyerekek előadást hallgathattak meg A fa motívuma a német irodalomban címmel, helytörténeti foglalkozáson vehettek részt, az iskolai színjátszó kör tagjai pedig egy német nyelvű színdarabot adtak elő a társaiknak.