Novokrescsenszkov Tamás és Makai Gábor vándornyomdát működtet, ami országhatáron innen és túl is kuriózumnak számít. Ha visszaforgatjuk az idő kerekét, akkor a XVI. században találkozhattunk volna vándornyomdászokkal, akik a telephelyüket néha a megrendelőjük kedvéért, legtöbbször azonban üldöztetés és háború elől menekülve változtatták. A XXI. században már hagyományőrzés céljából kel útra a nyomda, ugyanis az elektronika és a számítástechnika fejlődése által generált technológiai forradalom alapvetően átalakította a nyomdászatot.
– Örömmel elmegyünk az iskolai vagy egyéb rendezvényekre, hogy ne merüljön feledésbe ez a szép szakma, valamint a gyerekek kézügyessége és gondolkodása is fejlődjön általa – mondta Makai Gábor. – A nyári szünetben rendszeresen könyvkötő tábort tartok a diákoknak a Kondor Béla Közösségi Ház szervezésében. A múlt évben meghívtak a március 15-i ünnepségre a Piros iskolába, ahol én személyesítettem meg Landerer Lajost, aki némi ellenállás után beleegyezett abba, hogy bezárják a főnöki irodába, miközben kinyomtatják Petőfi Nemzeti dal című versét.
Ezúttal a különlegesnek számító eseményre nemcsak a kisdiákok jöttek el a Lőrinci Nagykönyvtárba, hanem a felnőtt könyvtárlátogatók is, akik nagy érdeklődéssel figyelték Makai Gábor nyomdászmestert, hogy miként lehet könyvjelzőt nyomtatni, dombornyomással papírt díszíteni, amiket aztán ők is kipróbálhattak. Miközben a nyomatok készültek, a szakember mesélt a könyvnyomtatás kezdeti időszakáról, a betűmetszésről, a rézkarcról és sok más érdekességről.