Lenkes Ildikó a Hunyadi gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, ahol Házmán Ferenc festőművész figyelt fel tehetségére, majd Garamvölgyi Béla volt a mestere a Körúti Rajziskolában, ezt követően az útja a Magyar Képzőművészeti Egyetemre vezetett, ahol 2008-ban diplomázott.
– A festészetet a szellemi-lelki folyamatok és játékos alkotás olyan elegyének tekintem, amelyben a legfőbb irányelv a tisztesség” – vallja Lenkes Ildikó. – E fenti állításhoz párosulhatnak ugyan más jelzők, kiegészítő elvek, de nem helyettesítik azt. Nem törekszem kialakítani egy stílust, nem kötődöm egyetlen témakörhöz, vagy megnyilvánulási területhez a festészeten belül. Egyetemi éveim alatt egyéni vonzódásaim alapján választottam témát.
Időközben személyes megközelítésben foglalkozott klasszikus témákkal, úgy mint lélekkeresés portrékon, életképeken keresztül, csendéletek és tájképek formájában.

Matematika ecsettel

Lenkes Ildikó díjai: 2005 - Tóth Menyhért Alapítványi Ösztöndíj, Kecskemét 2000 - A VII. Fővárosi Képző- és Iparművészeti Biennálé, grafika, festészet kategóriában díjazott 1999 - XVIII. kerületi diákhét rajz pályázatán I. helyezés 1999 - XVIII. kerületi diákhét rajz pályázatán I. helyezés 1998 - XVIII. kerületi diákhéten, rajz-festés kategóriában I. helyezés

Diplomamunkájában azt a határterületet kereste, ahol a valóság leképzése absztrakt képzetet ad egy olyan tárgy, papírmodell segítségével, amit addig matematikai szemléltetőeszközként használtak, azaz nem az esztétikai jellege volt lényeges, s munkáiban kaptak „vizuális értéket”.
A papírmodell hajtogatási módját Wantanabe Shin mutatta be 2007-ben Magyarországon matematikatanároknak rendezett konferencián. A modell egyenlő oldalú háromszögből állt, sarkai a háromszög súlypontjához hajtva szabályos hatszöget kiadva képezik a ragasztófüleket is. (Az elkészítésükhöz nem szükséges külön ragasztófelületet szerkeszteni, hanem az egyik legtökéletesebb és legegyszerűbb szabályos síkidomból, egyszerű hajtogatással lehet létrehozni csonkolt ikozaéder elemeit. ) Az érdekessége még az is, hogy különböző színű hatszögekből készítve ezt a testet minimum három szín kell ahhoz, hogy két azonos szín ne kerüljön egymás mellé a test külső felületén.
– E tárgyak témává választása nem magát a témát adják, hanem lehetőséget adnak a témák keresésére: azaz nem maga a tárgy téma, hanem az a vizuális probléma, amelyet felvetek általuk és a képeimen megoldok – mondta a festőművész.

A kódok

Az elmúlt években a diplomasorozata kibővítésén, technikai tökéletesítésén, továbbvitelén dolgozott. Útkeresésben nem rég ért el egy következő állomást, témát: képi világban szakítva eddigi munkáival, digitális barkódok megfestésével kezdett foglalkozni – azaz újra egy nem-esztétikai megjelenést alakított át képi értékké.
– A QR, háromdimenziósnak nevezett kódokból indultam ki – mondta Ildikó. – Ezeket a kódokat a villanyszámlától kezdve mindenhol használják, amikor még „szemidegen” volt számomra. Ez alapfeltételezésem az volt, hogy ha a fekete részt „sötétnek” nyilvánítom és a fehéret „világosnak”, akkor is felismerhető marad a kód. Ha elég tág teret ad az eltérések mentén a kód, akkor kifejezetten színes festményt lehet létrehozni. Sőt, ábrázolni is lehet olyat,amit az emberi szem lát és értelmezni tud. Az önarcképemet rejtettem el abban a képben, ami a meghívón is van – tette hozzá az alkotó.
Lenkes Ildikó tárlatát december 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Városháza Galériában.