A kerület vezetői és a művészek egyeztettek a lehetőségekről

Írta:  2011.03.09.
Egy város vagy kerület megítélését nem csak anyagi helyzete, hanem szellemi élete is meghatározza. Éppen ezért különösen fontos, hogy művészei mennyire érzik otthonuknak, milyen problémákkal küzdenek, és milyen elképzelésekkel gazdagítanák környezetüket. Röviden így foglalhatnánk össze a P’ARTnerség-2011 konferencia lényegét.

Az önkormányzat, a Kondor Béla Közösségi Ház - a kerületi művészekkel közösen - a kerület képző-, fotó- és iparművészeti életének jövője érdekében, P’ARTnerség-2011 címmel hagyományteremtő szándékkal február 25-én konferenciát szervezett az intézmény színháztermében. A rendezvényre meghívást kaptak a kerület vezetői, szakmai felelősei, a galériák, a művészettel foglalkozó civil szervezetek, alapítványok képviselői, valamint a művészek.
 
Élő, lüktető közösség
 
A P’ARTnerség konferencia házigazdája Kiss Marianna, a Kondor Béla Közösségi Ház igazgatója köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Ughy Attila polgármester, országgyűlési képviselő az ünnepi pillanatokban arról beszélt, hogy minden amit alkotunk és teremtünk, kihat a következő időszakra, és formálja azt a közeget, amiben élünk.
„Önök teremtik meg, fedezik fel a látható környezetünket. Az önök kiváltsága az, hogy ezrek, tízezrek életét a mindennapokban befolyásolják, formálják a gondolatokat, az ízlést és formálják a közeget, amelyből vétettek. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy a lehetőségeinkhez mérten biztosítsunk minden olyan körülményt, amely nyugodttá, érdeklődővé és befogadóvá teszik az embereket. Egymásra vagyunk utalva, és ez nagyon jó, mert a közösség attól közösség, hogy az egy ismeri a sokat, a sok pedig felismeri, és megbecsüli az egyet. Ettől leszünk élő, lüktető közösség!” – fogalmazott a polgármester.
 
Megvalósítható elképzelések
 
A találkozón elsőként Nemcsics Antal professzor, egyetemi tanár, festőművész, kerületünk díszpolgára szólalt fel, aki a vizuális kultúra fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy a régi épületek megfelelő renoválása mellett komoly gondot kell fordítani az újonnan tervezett házak forma- és színvilágra, mert egységes koncepció híján nem illesztik a környezethez. Az információs és reklámtáblák elhelyezését is át kellene gondolni, odafigyelni az utcabútorok, útburkolatok kiválasztására. Minimális anyagi ráfordítással vizuális környezetünket kellemesebbé tehetjük.
Ágoston-Papp Mónika keramikusművész javasolta, hogy készüljön a kerületnek művészeti koncepciója, hogy lépésről-lépésre haladjunk előre. Árvay Zolta, festőművész pedig felhívta a kerület vezetőinek figyelmét, hogy az önkormányzat pincéjében kerületi művészeti alkotások találhatók, és érdemes volna itt pince galériát kialakítani. Huller Ágoston festőművész pedig országos amatőr kiállítás megszervezését javasolta, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók megkaphassák a profi elismerést. Sándor József Attila festőművész elmondottakhoz hozzátette, hogy évekkel ezelőtt Nemcsics professzor megálmodta a „Színek házát”, de az álomból egyelőre nem lett semmi.
Kucsák László alpolgármester az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy a szándék, elhatározás meg van, de a költségvetés jelenleg szűkös. Idén az önkormányzatnak nagyon kicsi a mozgástere. Jó gondolatnak tartotta a művészeti koncepció kidolgozását, ami hosszú időt vesz igénybe, de érdemes belevágni.
Bauer Ferenc tanácsnok egyet értett többek között azzal, hogy az elkövetkezendő 5-10 évben a kultúrközpont létesüljön.
 
Az egyszemélyes üzem
Chochol Károly úgy véli, hogy a művész „egyszemélyes üzem”, aki külső segítség nélkül önerőből hoz létre műalkotásokat. Az alkotások részei a nemzeti vagyonnak, meghatározzák kulturális helyzetünket, értékünket szerte a világban. Fontos, hogy a művész alkotása közkinccsé váljon, kapjon lehetőséget a kiállításokon való bemutatkozásra, találkozhasson közönségével.
„Nem akkor lettem kerületi művész, amikor ide költöztem, hanem amikor a kerületi művészközösséggel együtt bemutatkozhattam szűkebb pátriámban is.”