Az ünnepség
Az ünnepségen a Vörösmarty Leánykar énekelt Zsákainé Papp Anita vezényletével.
„Kondor Béla művészete túlmutat az általánoson. Olyan világot teremt, amelynek minden pontja vonalat, minden vonala formát, minden formája ábrát jelölt. Olyan mögöttes ábrát, amit csak azok látnak, akiknek szemük van ahhoz, hogy meglássák a mozgatót, a belsőt, a lényeget. A magyar nyelv lényeglátásnak tartja ezt – mondta ünnepi köszöntőjében Ughy Attila polgármester.”
„Kondor modernségbe oltott reneszánsz oltárán szárnyas angyalai atomkori lendülettel bekalandozták a teret, ugyancsak egymás mellett volt ember és Isten, szép és törvény, menny és pokol, szent és profán” – méltatta Kondort Szakolczay Lajos író, művészetkritikus.
Az ünnepségen Faragó Laura énekelt, majd koszorúzással ért véget a megemlékezés.
Az önkormányzat nevében Ughy Attila helyezte el az emlékezés virágait, majd Kondor Mária, a művész testvérhúga, továbbá Kiss Marianna a Kondor Béla Közösségi Ház nevében koszorúzott, de diákok, pályatársak és sokan eljöttek, hogy tiszteletüket tegyék Kondor Béla mellszobránál.
Este a Városháza Dísztermében Valaki önarcképe címmel Kondor Béla műveiből pódiumjátékot láthattak az érdeklődők. Az ünnepi megemlékezésen Pálfy Margit színművész tolmácsolta a költő dramatizált gondolatait.
Kondori hagyaték
Csupán 42 évet élt, de amit hátrahagyott, az kerek egész. Pestszentlőrincen, a Havanna lakótelepen egy általános iskola, közművelődési ház és egy sétány viseli Kondor Béla nevét. 1988-ban a Magyar Művészetért Díjat, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. A kerület díszpolgárrá választották.
Szülőföldje: Pestszentlőrinc
Kerületünk neves képzőművésze 1931. február 17-én Kondor Béla hadtáp-tiszthelyettes és Szedő Erzsébet elsőszülöttje volt, aki első 13 évét a Wlassics utca 36. számú tisztes családi házban töltötte.
Idézzük testvérét, Máriát, miként villódzott már közös játékaikban is a nyugtalan, a maga külön világában élő, ám jó szándékú ember. Egy alkalommal az 5 éves kislány kiszökött az utcára. Öt évvel idősebb testvére azzal az ígérettel csalogatta vissza, hogy majd a kertben jókat beszélgetnek.
„Szívesen hallgattam történeteit. (…) Sok érdekesség mellett megtudtam, hogy miért tud repülni a madár és a repülőgép. Vagy Verne Gyula fantasztikus történeteiből mit érdemes megjegyezni a jövőt illetően.(…) Dumálásunk csak az első, a témától eltérő megszólalásomig tartott. Ekkor dühbe jött, jól leszidott, legyintett és otthagyott.(…) Pár perc múlva Béla már jött utánam, hogy ha akarom, babázhatunk is. (…) Majd megunva az egészet, babástól babakocsistól elküldött sétálni.”
Mária emlékei szerint makacs, megalázkodni képtelen személyiség volt. „Bátyám a büntetés bármely formáját nehezen viselte. Ha megszidták, arckifejezése szinte elváltozott, testtartása kiegyenesedett. Sértettsége sírni nem engedte.”
Csak húga könnyes könyörgésére mondta ki: „Bocsánatot kérek.”
(alcím) Az iskola falai között
Az is érdekes kérdés, hogy az iskolatársak észleltek-e mindebből valamit.
Mayer Pál mérnök – ma is pestszentlőrinci lakos – nemcsak iskolatárs, jó barát is volt.
Vendégként jól érezte magát Kondoréknál. Bélust, az osztálytársat úgy őrizte meg emlékezete, mint aki mindig tett valamit. Ha papír akadt kezébe, azonnal rajzolt. Olyan volt, mint mi, többiek, csak rajzolni tudott jobban.
Középiskolai tanulmányit 1941-ben a helyi nyolc osztályos Magyar Királyi Állami Gimnáziumban kezdte. Tanárainak jelentős része nagy tudású személyiség volt. Legjobban a hitoktató-cserkészvezető Tamás Győzőhöz kötődött.
Az iskolai évkönyvek tanúsága szerint Kondor Béla az első két évben jó tanuló volt. A sors fintora, rajzból és szépírásból nem kapott jeles osztályzatot, holott rajztanára nem fukarkodott a jeles osztályzatokkal.
Húga emlékei szerint a háborús évek nyitották rá Béla szemét a repülés szépségére és veszélyeire. A nagy izgalmat a Ferihegyi repülőtér bombázásai jelentették számára.
„A szirénák hangjára a padlásra iramodott, és a tetőn, hátát a kéménynek vetve bénultan figyelte a légi csatát(…) Sem fenyegetéssel, sem szép szóval, könyörgéssel nem lehetett rábírni, hogy lejöjjön, és a kertben ásott bunkerban keressen menedéket” (A repülés igézete)
Az érett művész alkotásain gyakorta megjelentek a repülőgépek és mechanikai szerkezetek.
A család 1944-ben hagyta el Pestszentlőrincet, ahova az érett férfi csak időnként tér vissza látogatóba.
(alcím) Az érett művész
Felnőtt férfiként több helyütt lakott, végül a Bécsi út 1. számú ház műteremlakása lett igazi otthona. Az alig 15 éves alkotó szakaszban az „inkább törni, mint hajolni” típusú művészt sok sérelem érte. Nemzetközi elismertsége nagyobb volt, mint a hazai. Jó néhányszor küzdött anyagi gondokkal is, de mint idős anyai nagybátyja – a könyvkötő Szedő Ede – mesélte, soha pénzt nem kért, csak munkát.
1972 decemberében beteg szíve megállt.
Országos rajzpályázat és kiállítás
Az országos rajzpályázat eredményhirdetése és a legsikeresebb alkotások kiállítása nyílt meg február 18-án a Kondor Béla Általános Iskolában.
Kondor Béla születésének 80. évfordulója alkalmából országos rajzpályázatot hirdetett a kerületi önkormányzat és a Kondor Béla Általános Iskola. A felhívásra közel 600 pályamű érkezett be. A rajzpályázat alkotásait neves zsűri bírálta el: Magyar József, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet szaktanácsadója, Szalay József, a Magyar Rajztanárok Egyesületének elnöke. A zsűri elnöke volt Bereczki Lóránd, a Nemzeti Galéria címzetes nyugalmazott főigazgatója.
Az ifjú alkotók kiállítását Kucsák László alpolgármester, országgyűlési képviselő nyitotta meg.
