Irodalmi szemüveg Trianonról

Írta:  2015.06.12.
A Jobbik által szervezett Nemzeti Estek programsorozatban június 11-én az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum előzményeiről és következményeiről tartott előadást Tompo László irodalomtörténész.
Eredetileg a téma szakértője, Raffay Ernő történész lett volna a vendég, ám ő betegség miatt nem tudta vállalni az előadást, és helyette lépett fel Tompo László.
Előadását Illyés Gyulát idézve kezdte, miszerint magyar az, akinek fáj Trianon. Az alaptézis leszögezése után azokról a jól ismert külső és belső előzményekről beszélt, amelyek a dualizmus időszakában megalapozták a történelmi Magyarország bukását. Ezek között elsősorban a pánszláv és a román törekvéseket emelte ki, míg a belső okoknál a monarchia liberális szellemiségét említette, amely elaltatta a nemzeti érzelmeket, és az elmúlhatatlanság illúzióját keltette, így a hazai politikai elit észre sem vette milyen irányba halad az ország.
Irodalomtörténészhez illőn számos olyan ismerettel szolgált, amelyről ritkábban szoktunk beszélni. Egyrészt irodalmi művekre utalva felidézte, milyen eredményesen tevékenykedett a pánszláv és román nacionalizmus, amelynek köszönhetően elsősorban Párizsban a valóságtól messze elrugaszkodott kép alakult ki a franciákban, akik lényegében már az iskolai tankönyvekben is a nemzeti kisebbségek érveléseit ismerhették meg. Ezzel szemben a magyar külpolitika teljesen passzív volt, mai kifejezéssel élve, az országimázzsal nem törődött. Alig akadtak olyan francia vagy angol nyelvű kiadványok, amelyek a magyar álláspontot mutatták volna be.
A belső okokat elemezve Szekfű Gyula Három nemzedék című művére utalt, amellyel érzékeltette, hogy Petőfi és a következő generáció polgári radikalizmusa még nemzeti elkötelezettségű volt, ám a harmadik nemzedék, Bródy Sándor nyomán már teljesen mellőzte a magyar gyökereket.
Tompo László természetesen beszélt Károlyi Mihály felelősségéről, aki az ország területi egységéről szinte önként mondott le, és meg sem próbálta a teljes magyarság érdekeit képviselni. A folyamatot betetőzte a Tanácsköztársaság, amely bevallottan nem nemzeti alapokon állt, így a magyar érdekek másodlagosak lettek a kommunizmus térhódítása mögött.
Végezetül fotósorozattal szemléltette, hogy a trianoni diktátumot két évtizeddel követő bécsi döntések milyen hatással voltak a határokon túl rekedt magyarságra, illetve röviden kitért az utóbbi évtizedekre, amikor véleménye szerint kisebb területi korrekciókra lett volna lehetőség, ám a magyar külpolitika ezekkel a pillanatokkal nem élt.