Az idős emberek, különösen az egyedülállók az elmúlt években egyre inkább a besurranók és a trükkös tolvajok céltábláivá váltak. A bűnözők ugyanis hamar rájöttek arra, hogy a nyugdíjas korú emberek kevésbé gyanakvóak, mint a középkorúak vagy a fiatalok, és még valamire: hogy minden intelem ellenére mindig tartanak otthon készpénzt.

Tanulságos esetek

Erre már Fábián Mónika rendőr főtörzsőrmester, körzeti megbízott hívta fel a figyelmet.
– A tavaly óta  folyó bűnmegelőzési program célja az, hogy felismerjük az új módszereket, és kidolgozzuk az ezek elleni védelmet, amelyet azután bemutathatunk a kerületi időskorúaknak. A program lényeges eleme, hogy a rendőrség munkatársai és a Lőrinc-Kertváros Polgárőrcsoport tagjai felkeresik azokat az idős személyeket, akik ilyen támadás áldozatává váltak – tájékoztatott a körzeti megbízott. – A személyes találkozás alkalmával azt kérjük az idősektől, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, valamint levetítünk nekik egy dvd-t, amelyen a már ismert trükkök láthatók.

Fábián Mónika azt is elmondta, hogy a helyzetek és a kérdőívek elemzésével újabb, addig ismeretlen módszereket is megismerhetnek. A vetítés ugyanakkor ösztönzőleg hat az idősekre, arra, hogy komolyan vegyék a veszélyhelyzeteket.
– Aki filmen látja a konkrét példákat, megérti, hogy ami vele történt, nem egyedi és véletlen eset, hanem mindennapi dolog a bűnözésben. Ez mindenkit komolyan elgondolkodtat, és az emberek felkészültebbé válnak az esetleges újabb támadásra.

Fontos a bizalmatlanság

Az elkövetők egyik fő motivációja – amint azt fentebb már írtuk –, hogy az idős emberek mindig tartanak otthon készpénzt.
– Ezt sokszor nagyon is könnyű kicsalni tőlük – mutatott rá a körzeti megbízott. – Rendszeresen tartunk bűnmegelőzési előadásokat idősklubokban, egyházi közösségekben. Minden ilyen alkalommal elmondjuk: a közüzemi szolgáltatók mindig előre jelzik, ha valamiért kiküldenek egy munkatársat, és soha nem visznek ki készpénzt. Ugyanígy az önkormányzat is előre jelentkezik, és a megbízásából eljáró munkatárs nem kezel készpénzt, sem akkor, ha nyugdíjról, sem akkor, ha valamilyen szociális támogatásról van szó. Aki tehát azt állítja, hogy ilyet hozott, biztos, hogy csaló.
Fábián Mónika szerint a legfontosabb a bizalmatlanság: mindig fel kell szólítani az idegent, hogy igazolja magát, és ha gyanúsnak tűnik, érdemes felhívni a megnevezett közműszolgáltatót vagy az önkormányzatot, mielőtt beengednénk. A rendőrség is segít, ha ilyen esetben riasztják.
– És ne feledjék, hogy családtagtól is kérhetnek segítséget. Sokszor már ennek említése is elég a bűnöző elriasztásához – hangsúlyozta a szakember.

Újabb trükkök

Az elkövetők ma már nemcsak ezeket a cseleket használják, hanem mindig újabbakat eszelnek ki. Napjainkban ezek közül az egyik leggyakoribb, hogy leolvassák a postaládáról a nevet, megtudják a telefonszámot, majd odatelefonálnak azzal, hogy a lakó egy közeli rokona bajban van, és pénzre van szüksége. Mivel a telefonszámot és a nevet is tudják, nagyon meggyőzőek tudnak lenni. Néhány perc múlva becsönget  egy tettestárs, aki elviszi a pénzt.

– Egy másik trükk a kerületben a csatornázással kapcsolatos – avatott be Fábián Mónika. – Az újabb elkövetők cégként jelentkeznek, és mélyen a piaci ár alatt vállalják a csatornabekötést. Aztán a fizetésnél azt állítják, hogy a megrendelő rosszul értette a díjszámítás módját, és a megbeszélt 20–30 ezer forintnak akár a tízszeresét is követelik a sértettől.
A főtörzsőrmester szerint ilyenkor az a célravezető, ha tisztában vagyunk az árakkal, nem fogadunk el gyanúsan kedvező ajánlatot, és mindenről írásban szerződünk. Hasznos továbbá, ha nem olyan céget bízunk meg a munkával, amelyik maga jelentkezik, hanem inkább mi magunk keresünk egy megbízható vállalkozót.