Mi legyen a hulladékkal?

Írta:  2014.11.23.
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét kezdődött meg november 22-én. Ehhez kapcsolódva közöljük naponta frissülő cikksorozatunkat.

Mi is az az Európai Hulladékcsökkentési Hét?

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét egy minden év november utolsó hetében megrendezésre kerülő kezdeményezés. Ennek keretében lelkes önkéntesek saját akció ötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladék keletkezés megelőzésének a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.
Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott kerületünk is, amellyel célja felhívni a figyelmet a hulladékcsökkentés lehetőségeire.

Mi is a hulladék?

Hulladék, ami az ember mindennapi élete, munkája, tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlen fel nem használható anyag, amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni.
A hulladékokat csoportosíthatjuk halmazállapotuk szerint is: szilárd és folyékony, valamint eredetük szerint is: kommunális és ipari hulladékok léteznek. Ezen belül tovább csoportosíthatók iparág szerint: vegyipari, gépipari, könnyűipari, élelmiszeripari.
Hulladéknak nevezzük azokat az anyagokat is, amelyek a tulajdonosuk számára fölöslegessé váltak.
A hulladékok védett természeti környezetbe kerülésének megakadályozását nevezzük környezetvédelemnek.


 
A hulladékok keletkezésének legfőbb helye a háztartások, valamint az ipari tevékenység. Egy átlagos magyar háztartás évente átlagosan kb. 450 kg kommunális hulladékot termel.
Ha ezt az ország népességével felszorozzuk, meglehetősen elrettentő számot fogunk kapni (4,5 millió tonna/év/Magyarország teljes lakossága). Az Európai Unió átlaga egyébként 517 kg/fő, ami fokozatosan növekvő tendenciát mutat.
Az ipar, jelentős hulladéktermelő, ami nem elsősorban a normál hulladékok mennyiségében, sokkal inkább a termelt veszélyes hulladékok tekintetében mutatkozik meg. Veszélyes az a hulladék, amely valamilyen, a vonatkozó jogszabályban felsorolt veszélyes tulajdonsággal vagy veszélyes összetevővel (pl. maró, irritáló, radioaktív, a környezetre veszélyes anyaggal) rendelkezik. Ez a hulladékfajta nem hagyományos kezelési módot igényel, legtöbbször égetéssel ártalmatlanítják, de léteznek veszélyes hulladéklerakók is.

A hulladékgyűjtés története

Már az ókori görögök is szabályozták a hulladékok elhelyezését.
Rómában már az i. sz. 200 - ban szerveztek hulladékgyűjtő csapatokat, akik az utcákat járva gyűjtötték az elhagyott szemetet.
Nagy változást hozott az utcák tisztításában a pestis járvány, amely arra ösztönözte az embereket, hogy a környezetüket minél inkább igyekezzenek tisztán tartani, megakadályozva ezzel a fertőzés további terjedését.
Az 1300-as évek végén Londonban az összedarabolt mészárszéki hulladékot a Temze egyik kijelölt mólóján, apály idején a folyó közepébe szabadott dobni, így az áramlás kimosta a tengerbe. A város tisztaságára megbízottakat jelöltek ki: csatornabiztos, utcaseprő, útburkolat felügyelő.
Magyarországon a XV. századtól a bányászat során keletkező hulladék okozott problémát, amelyek a mai napig környezeti kockázatot jelentenek.
Az 1600-as évek végén Amszterdamban már törvényben szabályozták a hulladékok kezelését. 1731-ben Budán „Fertálymestert” neveztek ki, akinek a város tisztaságának ellenőrzése volt a feladata.
Budán 1771-ben rendeletben írták elő, hogy minden háztulajdonosnak hetente egyszer az utcát a háza előtt fel kell sepernie.
Pesten 1830-ban két helyet jelöltek ki szemétlerakásra.
1895-ben Budapesten a hulladék helyzet javítása érdekében vállalkozókat vonnak be a hulladék elszállításába. A szentlőrinci Cséry - telepen hulladékválogató is működött, amelyre többszöri átrakás után napi 50-60 vagon hulladékot szállítottak vasúton.

Budapesten az FKF Zrt. végzi a hulladékok begyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását:

kommunális hulladékgyűjtés
házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés
közterületi szelektív hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetése
hulladékgyűjtő udvarok üzemeltetése
évi egyszeri lomtalanítás formájában