Az országos szúnyoggyérítési programot kormányhatározat alapján – a múlt évi árvíz utáni védekezéshez hasonlóan – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezi.
2. Mennyibe kerül az állami szúnyoggyérítési program?
A programra összesen 1,5 milliárd forintot különítettek el. Ez az összeg több mint 700 településen 2–6 alkalommal – légi kémiai módszerrel összesen mintegy 450 ezer hektáron, földi kémiai módszerrel 350 ezer hektáron, biológiai módszerrel pedig 20 ezer hektáron – való védekezésre, valamint a szakértői munkákra áll rendelkezésre.
3. Kik ellenőrzik a pénzfelhasználást, a feladatvégzés hatékonyságát?
A szúnyoggyérítés hatékonyságát közbeszerzési eljárással kiválasztott cégek (Pannónia Központ Szakértői és Tanácsadói Koordinációs Kft., Bio-Kalibra Környezetvédelmi Szolgáltató Bt.) entomológus szakértői ellenőrzik. A kivitelezés helyszíni ellenőrzésébe a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megyei igazgatóságai is bekapcsolódnak.
4. Mikor kezdődik a gyérítés, és meddig tart?
Az országos szúnyoggyérítési program 2014. június 23-án indult. A kezelésekre szeptember 30-ig van lehetőség, azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján várhatóan augusztus végéig lezárulhatnak a munkák.
5. Kikkel kötött szerződést a katasztrófavédelem a szúnyoggyérítési tevékenységre?
A kivitelezőket közbeszerzési eljárás keretében választották ki. A szúnyoggyérítést a SZEMP Air Konzorcium (tagok: SZEMP Air Légiszolgáltató Kft., Rovért Rovar- és Rágcsálóirtó Kft., Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt.) végzi.
6. A szúnyoggyérítők milyen végzettséggel és milyen engedélyek alapján végzik a munkájukat?
A szúnyoggyérítést végző cégek kártevőirtó tevékenységi engedéllyel, valamint a légi kivitelezéshez légi tevékenységi engedéllyel rendelkeznek. A közreműködő szakembereknek egészségügyi gázmesteri képesítésük van, s a munkák szervezésében műszaki és környezetvédelmi végzettséggel rendelkező személyek is részt vesznek. A légi permetezést végrehajtó pilótáknak szakszolgálati engedélyük van.
Minden felhasznált irtószer rendelkezik az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyével.
7. Milyen módszerrel, milyen szerrel végzik a szúnyoggyérítést?
A kifejlett szúnyogok (imágók) ellen légi járműről ún. ULV-permetezést vetnek be, aminek során az irtószert apró cseppekre bontva, 0,5–0,8 liter/hektár dózisban juttatják ki. Földi járműről nagyobb forgalmú területeken szintén végeznek ULV-permetezést, azonban jellemzőbb a melegködképző generátorok alkalmazása, amikor az irtószer köd formájában terül a kezelt területen.
Az imágók ellen piretroid-készítménnyel (hatóanyag: deltametrin) védekeznek.
A lárvatenyészőhelyek kezelése biológiai készítménnyel történik (hatóanyag: Bacillus thuringiensis var. israelensis – Bti – baktérium által termelt fehérje), s a kijuttatást szintén légi és földi eljárással hajtják végre.
8. Az alkalmazott irtószerek ártalmatlanok-e az emberi egészségre?
Igen. A piretroid-készítmények – a legtöbb háztartási rovarirtó szerhez hasonlóan – melegvérűekre (emberekre, háziállatokra stb.) csak több ezerszeres dózisban lennének mérgező hatással. A készítmények szabadban néhány óra alatt lebomlanak.
9. Az alkalmazott irtószerek milyen hatással vannak az állatokra, növényekre?
Háziállatokon és növényeken semmilyen hatás nem észlelhető. Ugyanakkor az imágók ellen használt készítmények más rovarokra – így a méhekre – is veszélyesek, bár az alacsony dózisnak köszönhetően nem kell teljes rovarpusztulástól tartani. A szúnyoggyérítés időpontja előtt az önkormányzatoknál bejelentkezett méhészek minden esetben értesítést kapnak, így a kezelés idejére be tudják zárni méheiket, vagy áttelepíthetik kaptárjaikat. A földi védekezést minden esetben napnyugta után végzik, így a méhekkel kapcsolatos kockázat minimális. A gyérítés csak lakott területen zajlik, ezért a mezőgazdasági területekhez telepített méhészeteket nem érinti!
A szúnyoglárvák elleni készítmény (Bti) nem jelent veszélyt a méhekre és más rovarokra.
10. Be kell-e zárni az ablakot a gyérítés idején? Indokolt-e fokozottabban ügyelni a higiéniára a szúnyoggyérítéssel érintett területeken?
Nem jelent kockázatot a nyitott ablak, azonban a készítmény zárt térben, a lakásba jutva lassabban bomlik, mint a szabadban, ezért a permetszer leérkezéséig javasolt a nyílászárók becsukása pár percre.
Földi melegködös védekezésnél előfordul, hogy a gyermekek kedvet kapnak a ködben való játékhoz vagy ahhoz, hogy biciklivel kövessék a gépjárművet. Ez egyrészt balesetveszélyes a látási távolság pár percig tartó csökkenése miatt, másrészt fokozott terhelést kaphatnak az egyébként kis kockázatú irtószerből. Kérjük tehát, hogy ne engedjék a gyermekeket a kezelést végző járművek közvetlen közelébe! A kezelés után pár perccel, a permetköd eloszlásakor már folytatódhat a szabadtéri játék.
Amennyiben közvetlenül érintkezik valaki az irtószerrel (a betöltés során a reptéren vagy a földi járművek kiinduló állomásain), langyos vízzel történő alapos szappanos lemosásra van szükség. Kérjük, hogy ne tartózkodjanak a gépek, irtószertartályok közvetlen közelében. Amennyiben mégis előfordul, minden esetben tartsák be a jelen lévő szakemberek utasításait!
11. Ki hagyta jóvá, ki ellenőrzi a felhasznált szereket?
A felhasznált irtószereket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezi, már a hatóanyagok közös EU-listája alapján (az engedélyezési folyamat EU-szintű átalakulása jelenleg is tart).
A konkrét felhasználást a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei (korábban ÁNTSZ) ellenőrzik. Az ellenőrzésekbe a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok munkatársai is bekapcsolódnak.
12. Milyen szempontok alapján jelölték ki a szúnyoggyérítési programban részt vevő településeket?
A gyérítések megkezdése előtt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adatai alapján felmértük, hogy mely régiókban volt szükség az elmúlt években a csípőszúnyogok elleni szervezett védekezésre. Az adatokat kiegészítettük az elmúlt évi ár- és belvízi védekezés során szerzett információkkal, valamint az előzetes szakértői javaslatokkal.
13. Mekkora területen történik a gyérítés?
700 településen, 2–6 alkalommal – légi kémiai módszerrel összesen mintegy 450 ezer hektáron, földi kémiai módszerrel 350 ezer hektáron, biológiai módszerrel 20 ezer hektáron.
14. Településünk nem szerepel a listán, de szeretnénk részt venni az állami szúnyoggyérítési programban. Mit tehetünk?
Amennyiben településén szúnyoginváziót tapasztal, kérjük, jelezze a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen vagy a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság e-mail címén. Szakértőink 48 órán belül megvizsgálják a bejelentés indokoltságát, és jelzésük alapján felvesszük a települést az országos szúnyoggyérítési programba.
Hasonlóképp, amennyiben egy listán szereplő településen megszűnik a szúnyoginvázió, további kezelést nem rendelünk el.
15. Településünkön volt már irtás, de nem csökkent a szúnyogok száma. Kihez fordulhatunk a gyérítés ismétlése végett?
Több térségben jellemző, hogy a meglévő csípőszúnyog-tenyészőhelyek, illetve a külterületekről történő berepülés miatt a szúnyoginvázió a kezelések után ismételten kialakul (környezetvédelmi okokból a természetben tartósan megmaradó készítmény szúnyogirtásra nem engedélyezett). A legtöbb helyen több gyérítési alkalmat terveztünk, de amennyiben ennek ellenére is jelentős inváziót tapasztal, kérjük, jelentse az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen vagy a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság e-mail címén.
