ÖSSZEOMLÁS

Írta:  2014.02.09.
Adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését kéri a Legfőbb Ügyészség. Az MSZP elnökhelyettese a botrány kirobbanása óta lemondott tisztségeiről és párttagságáról, bár képviselői mandátumát február 12-ig megtartja. A kerületi MSZP-s képviselőről, a párt elnökhelyetteséről a Magyar Nemzet kedden írta meg, hogy évek óta hatalmas, 240 millió forintos eltitkolt vagyont parkoltat egy osztrák bank számláján valutában. A hazai sajtó oknyomozása szerint a titkos vagyon összefüggésbe hozható a kerületi szocialista politikusok 2000 és 2010 közötti zavaros ügyeivel. Az elmúlt két évtized talán legnagyobb politikai botránya a kerületi MSZP teljes vezetőségét is a mélybe ránthatja.
Az ügyészség az osztrák pénzpiaci felügyelettől kapott adatok alapján kezdett el nyomozni Simon Gábor után. Mostanra gyűlt össze annyi információ, hogy a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérjék, ugyanis az Ausztriában elrejtett pénzek – az adatok alapján – nem származhattak a képviselő bevallott és adózott jövedelméből. Simonnak ugyanis több mint 50 millió forint adót kellett volna befizetnie az ausztriai összeg után.
A helyi szocialisták emblematikus vezéralakjáról a Magyar Nemzet a hét elején írta meg, hogy évek óta hatalmas, 240 millió forintnak megfelelő eltitkolt összeget parkoltat egy osztrák bank számláján.

Akkor is védték, amikor már megbukott


Simon Gábor
„A Magyar Szocialista Párt XVIII. kerületi frakciója tudja, hogy Simon Gábor tisztázni fogja magát az őt ért vádakkal kapcsolatban.”
Ezt a mondatot – a botrány kirobbanásának napján... – Kőrös Péter, a helyi MSZP frakcióvezetője írta lapunknak küldött közleményében. Kőrös választókerületi elnökéhez való ragaszkodása érthető, az viszont a kerületi MSZP teljes zavarodottságát jelzi, hogy a közleményt két és fél órával (!!!) azután küldték el, hogy gyakorlatilag már az összes magyar internetes újság megírta: egy baloldali válságstáb a közéletből való azonnali és haladéktalan kivonulásra szólította fel a politikust.
A helyi szocialista grémium ekkor még nem tudta, hogy az Index kedden este azt is közli: a jelek arra mutatnak, hogy a kerület volt szocialista vezetői – Mester László polgármester, Szaniszló Sándor és Ferencz István alpolgármester, valamint Kőrös Péter – szintén érintettek lehetnek Simon botrányában.

Szóba kerül a kötvénykibocsátás

Az Index – a közéletből a választások után idősen és fásultan nyugdíjba vonult – Mester által aláírt 2008-as kerületi kötvénykibocsátással hozta összefüggésbe Simon mesés vagyonának az eredetét. A lap információi szerint az országgyűlési képviselő ugyanannál a pénzintézetnél nyitott bankszámlát, amelyiknél a kerület a kötvénykibocsátását intézte…
Később kiderült: az Index információi helytállóak, ugyanis a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a Simon ellen folytatott nyomozásnak az adócsaláson és a magánokirat-hamisításon kívül „van egy másik vetülete is”. Ez pedig valóban a kerület 2008-as kötvénykibocsátása, aminek visszáságai miatt (a kerület 60 millió forint jutalékot fizetett a pénzintézetnek...) a választások után Lévai István Zoltán alpolgármester feljelentést is tett. Jóllehet a nyomozás tavaly szeptemberben megszűnt, az ügyészség most Simon botránya miatt felülvizsgálja akkori döntést.

A hallgatás menedékében

Újságírói beszámolók szerint Simon Gábor – Mesterházy Attila bizalmasa és helyettese – első pártbeli meghallgatásán „letargikus állapotban” magyarázkodott a hírek kapcsán, a pénz eredetéről viszont semmit sem mondott. Sőt. A politikus a botrány kirobbanása után elérhetetlen volt, nem állt ki a nyilvánosság elé, magyarázatot nem adott.
A kerületi szocialista tábor ezt legalább annyira drámaian élte meg, mint a baloldali sajtó. A Népszabadság például publicisztikájában úgy fogalmaz: „Ha az MSZP nem képes őszintén feltárni a Simon-ügyet, akkor nem csak egy választást fog elveszíteni.”
Így gondolta több helyi MSZP-szimpatizáns is, akik a kerülethez köthető különböző Facebook-csoportokban osztották meg egymással a véleményüket.
„Mi mertük remélni, hogy a baloldal az új arcát mutatta, és kivetette magából a nem odavalókat. Sajnos nem sikerült” – idézzük az egyik kommentelőt, aki éppúgy nem érti, Simon miért hallgatott napokon keresztül, mint ahogy azt sem: hogyan tudott ekkora vagyont felhalmozni?
A történetben talán ez a legnagyobb talány.

Honnan származnak az Ausztriában elhelyezett százmilliók?

Simon Gábor, a XVIII. kerületi MSZP-szervezet tagja, listás országgyűlési képviselő, a baloldali Összefogás képviselő-jelöltje 2008 januárjában nyitott számlákat egy olyan osztrák bankban, amelynek nemzetközi hálózata azóta orosz tulajdonba került.
A szocialista politikus 2008-ban és 2009-ben a számlákon 575 000 eurót és 162 954 dollárt helyezett el. A pénzt később határozott idejű bankbetétekbe, majd értékpapírokba fektette. A betétszámla egyenlege jelenleg körübelül 240 millió240 ezer forint.
Simon a pénzintézetnek azt mondta: a vagyon többek között egy cég és egy budapesti ingatlan eladásából származik. A Magyar Nemzet azonban kiderítette: a szóban forgó időszakban nem volt a képviselő tulajdonában olyan értékű ingatlan és gazdasági társaság, amelyek magyarázatot adhatnának a negyedmilliárdos vagyon eredetére.
Sőt. A politikus vagyonnyilatkozataiban a külföldi betétszámlán elhelyezett megtakarítás egyszer sem szerepelt. Az összeget jövedelemként sem vallotta be, így adót sem fizetett utána. Ezek a mozzannatok vetik fel a bűncselekmények elkövetésének gyanúját.

Nem az első – bűnsegédlet miatt is gyanúsítják

Ez egyébként nem újdonság Simon Gábor karrierjében: a szocialista politikus ellen egy másik ügyben is több hónapja folyik nyomozás. A vádhatóság gyanúja szerint ugyanis bűnsegédként nyújtott segítséget egy csalás elkövetéséhez, és ezzel több százezer forintos kárt okozott. Az Országgyűlés a Legfőbb Ügyész kezdeményezésére tavaly márciusban a politikus mentelmi jogát is felfüggesztette.
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyébként a bankszámlabotrány kapcsán is szót kért. Rubovszky György elnök bejelentette: a Magyar Nemzet főszerkesztőjének, Liszkay Gábornak a kezdeményezésére vagyonvizsgálati eljárás is indul Simon Gábor ügyében. A bizottság a megkeresést a parlament futárszolgálatával próbálta meg kézbesíteni a képviselőnek, de nem jártak sikerrel.
Ahogyan azok a tévéstábok sem, amelyek Simon budai lakása előtt várakoztak: Simon egy kövér gázzal elhajtott mellettük, amikor észrevette a mikrofonokat és a kamerákat.
A képviselőnek egyébként beadott vagyonnyilatkozata szerint négy lakása van. Ezek közül az egyik az említett budai villa – jelen pillanatban még nem lehet tudni pontosan, hogy annak megvásárlását miből fedezte.

Az „éhségmenet” élén

Mértékadó baloldali értelmiségiek szerint Simon Gábor egész pártját nehéz helyzetbe hozta. Különös tekintettel arra, hogy egyfajta „szürke eminenciásként” tartották őt számon.
A párt helyi szimpatizánsainak körében az a hír járta, hogy a válása után tönkrement anyagilag. Erről tanúskodik az a történet is, amit az egyik szocialista hírforrásunk osztott meg lapunkkal: az év végén a kerületi MSZP tagjait arra szólították fel, hogy a pénztelenségre tekintettel adakozzanak annak a fénymásolónak a megjavítására, amellyel Simon karácsonyi üdvözlőkártyáit sokszorosították…
(A rendkívül visszás történet igaz voltát Fehér Gábor, a kerületi MSZP elnöke az Origónak is megerősítette.)
A Facebookon ezen kívül azt a jelenetet is többször felemlegetik, amikor Simon Gábor az „éhségmenet” élén hívta fel a figyelmet a szegénység terjedésére.

Jövedelmező kapcsolatok

Simon Gábor 1994 óta tagja a pártnak. 2004 és 2012 között az MSZP választmányának elnöke volt, majd miután ezt a pozíciót Botka László kapta, a párt elnökhelyettese lett. A kerülettől sohasem szakadt el: a jó kapcsolatokat szerződések is megpecsételték.
A PestiSrácok.hu ezzel kapcsolatban kiderítette: Simonnak 1999. március 1-jétől 2003. szeptember 30-ig összesen 9 millió 250 ezer forintos megbízási díjat fizetett ki a XVIII. kerületi önkormányzat. A portál által bekért dokumentumok szerint 1999. március elsején kötöttek vele megbízási szerződést határozatlan időtartamra. A megbízási díja ekkor havi 150 ezer forint volt. Ez a szerződés 2002. december elsején hatályát vesztette, így a felek új megbízási kontraktust kötöttek, határozatlan időre. A megbízási díj az új szerződés szerint már havi 250 ezer forint volt (ekkor Simon már országgyűlési képviselő is volt).
1999. március 1. és 2003. szeptember 30. között tehát Simon Gábor összesen 9 millió 250 ezer forintot vett fel az önkormányzattól – az összes szerződést Mester László akkori polgármester írta alá.
Ahogy a helyi MSZP-elnök a már említett cikkben fogalmazott: „A pénzügyeket akkor Mester László polgármester és Szaniszló Sándor alpolgármester kezelte,”

Offshore cégek vonzásában

Ennél is zavarosabb és gyanúsabb ügyeket tálalt azonban az Index összeállítása.
A kötvenykibocsátás mellett ugyanis az előző garnitúra gyanús gazdasági vonatkozási ügyei is egymás után kerültek napirendre. Az oknyomozás a kerület egykori szocialista vezetősége által igencsak kedvelt külföldi offshore cégeket is összefüggésbe hozta a botránnyal. Ahogy arról mi is már többször beszámoltunk, a kerület hivatalos lapját, a Városképet (a mi lapunkat...) például az előző vezetés alatt az a Várospress Magyarország Kft. adta ki, amelynek tulajdonosa a Washington államban bejegyzett Rododendron International LLC offshore cég.

Újra előveszik az ügyeket

Az országos lapok emlékeztetnek arra, hogy 2010 után csaknem 40 feljelentés született az előző vezetés viselt dolgai miatt. Ezek java részében folyik a nyomozás, így egyelőre nem lehet pontos mérleget vonni.
Ami viszont biztos: Simon bankszámlabotránya a kerületi elszámoltatási munkacsoportnak is újabb feladatokat ad. Ahogyan Ughy Attila polgármester és a három alpolgármester a botrány kirobbanása utáni sajtóközleménye fogalmaz: „A XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Elszámoltatási Munkacsoportja kezdeményezi a 2000 és 2010 közötti városvezetők soron kívüli meghallgatását, hogy az akkori vezető tisztségviselők a nyilvánosság előtt tisztázzák az országgyűlési képviselő és a városvezetés közötti kapcsolat részleteit.”
A sajtóközlemény egyébként arra kéri a helyi szocialista frakciót, hogy foglaljanak állást az ügyben, hogy miként értékelik Simon Gábor botrányát, illetve milyen felelősséget éreznek az eladósított kerület MSZP-s országgyűlési képviselőjének morálisan és jogilag is aggályos tetteiért.
Kucsák László országgyűlési képviselő, alpolgármester lapunknak megerősítette: a Legfőbb Ügyészség döntése nyomán a kerület vezetősége indítványozza, hogy az összes már megszüntetett nyomozást is indítsák újra, mert az új információk birtokában valamennyiben jelentős előrelépés történhet.

Jóhiszemű 240 milliós, titkos számla

Simon Gábor 3 nappal a botrány kirobbanása után hivatalos közleményt adott ki, amelyben apró, jóhiszemű tévedésnek minősítette az eltitkolt 240 milliós számlát.

"A kialakult, személyemet érintő helyzetre való tekintettel korábban felfüggesztettem párttagságomat, most pedig bejelentem, hogy minden pártban viselt tisztségemről lemondok és kilépek a Magyar Szocialista Pártból.
Egyben visszalépek képviselői jelöltségemtől, és 2014. február 12-i hatállyal lemondok parlamenti képviselői mandátumomról is. A személyemhez kötődő összeggel el tudok számolni, annak eredetének semmilyen közéleti, politikai aspektusa nincs.
Így, a XVIII. kerülettel kapcsolatos találgatásoknak sincs alapjuk. Jóhiszeműen hibáztam, amikor a vagyonnyilatkozatomat nem kellő alapossággal töltöttem ki. Minden, a helyzet tisztázását segítő eljárást és vizsgálatot természetesen vállalok és segítek"
− írja Simon Gábor az MSZP pártelnökhelyettese közleményében, miután meghallgatta az MSZP vezetősége.