„Az alkotmány egy eszköz az ország, a nemzet önvédelmére, megmaradására” – fogalmazott Tóth Zoltán József jogtörténész a XVIII. kerületi Jobbik Nemzeti Estek rendezvénysorozatának keretében január 9-én tartott előadásán. Tóth Zoltán József kritikus véleményt fogalmazott meg mind az 1949-ben elfogadott „ideiglenes alkotmányról”, mind pedig a jelenleg érvényben lévő Alaptörvényről.

- Az elmúlt bő két évtized jogrendje lehetővé tette az állam és az állampolgárok kifosztását – mondta Tóth Zoltán József, aki ezt az állítást néhány számadattal igyekezett alátámasztani. Többek között azzal érvelt, hogy a multinacionális cégek a jogszabályoknak köszönhetően legálisan mintegy 170 milliárd dollárt vittek ki az országból, a különböző offshore cégek révén pedig ennél is több, csaknem 250 milliárd dollár volt a magyar gazdaság vesztesége.
A jogtörténész szerint a ’49-es alkotmány és az Alaptörvény is elveti az értékalapú szemléletet, szemben a Szent Korona tanra épülő történelmi alkotmánnyal.
- A magyar jogállamiság nem az értékeken alapul, így a szabadság fogalma is kimerül az emberi ösztönök korlátlan kiélésében. A válás intézménye, az abortusz, a melegházasság, a szerzés- és hatalomvágy a mai jogrend liberalizációjából fakad – fogalmazott Tóth Zoltán József. – A történelmi alkotmány ezzel szemben megfogalmaz bizonyos értékeket, amelyeket nem vitatni kell, hanem követni. Alapvetően nem vallási, hanem olyan emberi erényekhez kötődik, mint például a tisztesség, a becsület és a pontosság. A törvények meghozatalának, a jogszabályok alkalmazásának is ezen értékeken kell alapulniuk.