Több lépésben segítettek
– Mert semmit nem lehet egyetlen tollvonással megoldani, abból csak több baj származik, mint haszon. A Fidesz kormányra jutva már 2010 júniusában ármoratóriumot vezetett be, azaz leállította azt a gyakorlatot, amit a korábbi szocialista-liberális kormányok folytattak, hogy szabad utat engedtek a szolgáltatóknak a folyamatos áremeléshez. 2002 és 2010 között a villamos energia ára a kétszeresére, a földgázé a háromszorosára növekedett. Második lépésként 2011-ben bevezettük a fogyasztásarányos földgáz-árszabályozást. A még jelentősebb lépésekhez, azaz a rezsicsökkentéshez gazdaságilag is meg kellett erősíteni az országot. Bizonyára mindenki előtt ismert, hogy az MVM megvásárolta az E-ON gáztározóit, ami fontos háttérintézkedés volt. Emellett lépésenként kellett megvívni a harcot a különböző területeken működő multinacionális cégekkel, amelyek Brüsszelen keresztül igyekeznek nyomást gyakorolni.
| Az eddigi lépések 1. Ármoratórium – 2010. júniusi bevezetés 2. Fogyasztásarányos földgáz-árszabályozás – hatósági árak 2011-től 3. Rezsicsökkentés I. kör – 2013. január 1-jei bevezetés 4.1. Rezsicsökkentés II. kör – a palackos gáz árának csökkentése 2013. június 1-jétől 4.2. Rezsicsökkentés II. kör – a víz-szennyvíz, a kéményseprés és a szemétszállítás díjának csökkentése 2013. július 1-jétől 5. Rezsicsökkentés III. kör – a gáz, a távhő és a villamos áram díjának újabb csökkentése 2013. november 1-jétől |
– Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy előbb a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel harcolt a kormány, hogy a kivetett adók bevételeiből megerősödve a közműcégekkel is felvegye a harcot?
– Igazából soha nem a cégekkel harcol a kormány és az azt támogató Fidesz-KDNP, mert ezek a nemzetközi vállalkozások rendszerint a brüsszeli bürokraták mögé bújnak. Azt azonban fontos látni, hogy egy gazdaságilag kivéreztetett, kiszolgáltatott ország nem veheti fel a küzdelmet olyan multinacionális cégekkel, amelyek együttesen több pénzzel, így nagyobb üzleti befolyással rendelkeznek, mint egy legyengített ország. Magyarország azonban 2013-ra gazdaságilag annyira megerősödött, hogy ezt a nemzetközi életben is elismerik, így pedig el lehetett kezdeni a rezsicsökkentést.
Mennyit takarítunk meg?
– A több lépcsőben végrehajtott rezsimérséklés számottevő megtakarítást hoz az embereknek, ám a százalékos csökkentések néha nehezen érthetők. Ki lehet ezt összegszerűen is számolni?
– Egy családnak évente átlagosan 100 ezer forintnyi megtakarítást jelentenek az eddigi intézkedések. Természetesen ez egyénileg változó, de készítettünk számításokat, hogy az eltérő életkörülmények között miként érvényesül a gáz, az áram és a távhő árának mérséklődése, mennyit takaríthatnak meg a különböző típusú háztartások. Egy budapesti 60 négyzetméteres gázfűtéses lakásban élő kétfős háztartás 55 ezer forintot spórolhat meg évente. Egy 70 négyzetméteres távfűtéses lakásban élő kétgyermekes házaspár 88 ezer forintot takaríthat meg. Egy 100 négyzetméteres gázfűtéses lakásban ugyanez a család már 103 ezer forinttal fizet kevesebbet az áramért, a gázért és a távhőért évente. Egy háromgyermekes nagycsalád 90 négyzetméteres házban évi 99 ezer forintot tud majd megtakarítani. Egy nagyvárosi 50 négyzetméteres, távfűtéses lakásban élő nyugdíjas házaspár évente 62 ezer forinttal jár jobban. Egy városi 50 négyzetméteres lakásban egyedül élő nyugdíjas 40 ezer forintot spórolhat meg. Ezek az adatok természetesen tájékoztató jellegűek, a konkrét díjcsökkenés sok tényezőtől függ, mint például a fogyasztási szokások és az ingatlan energiaállapota, de nincs olyan család Magyarországon, amelyiknek az életében ne hozna megtakarítást a rezsicsökkentés.
– Sokszor hallani, hogy a rezsicsökkentést nem egyértelműen tapasztalják a fogyasztók, mert vagy a számlák átláthatatlanok, vagy a szolgáltatók trükköznek. Mit tudnak tenni ez ellen?
– Mi is érzékeltük ezt, éppen ezért további intézkedések születnek a fogyasztók védelmében. Úgynevezett rezsipontokat hozunk létre országszerte, amelyek tanácsadást és konkrét segítséget nyújtanak a számlákkal kapcsolatos panaszok rendezésében. Ezeken a helyeken a fogyasztók megismerhetik a villamosenergia-, a földgáz-, a távhő-, a víziközmű- és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő tudnivalókat. Felvilágosítást kaphatnak az általuk kezdeményezhető hatósági eljárásokról, s ehhez segítséget is kapnak. Például az eljárás kezdeményezésében, ha úgy látják, hogy jogszabályt sértett a közműcég. A rezsipontok segítenek a szolgáltatókkal történő kapcsolatfelvételben, az azoktól érkező, sokszor bonyolult válaszok, illetve számlalevelek értelmezésében. Segítenek részletfizetési, méltányossági kérelmeket is írni.
Átlátható számlák
– Nagy rohamra számíthatnak, hiszen a bonyolult számlákat csak kevesen tudják pontosan értelmezni.
– A fogyasztókat szolgálja az egységes számlakép bevezetése is. Ma már minden családnak egyszerűsített számlát kell kapnia az áram-, a távhő-, a gáz-, a vízfogyasztásról, a szemétszállításról, de még a szippantásról is. A szolgáltatóknak a számlákon jól láthatóan, színes mezőben kiemelve kell tájékoztatniuk a fogyasztókat arról, mennyi megtakarításuk keletkezett az elszámolási időszakban, valamint a rezsicsökkentés kezdete óta összesen. De még az eddiginél is tovább egyszerűsítjük a közműszámlákat. 2014. január 1-jétől várhatóan két számlát kap egyszerre a fogyasztó. Az elsődleges számla nagyon egyszerű, átlátható, mindenki által megérthető lesz. A másik számla változatlanul részletekbe menően tartalmazza, hogy milyen tételekből áll a költség. Színekkel, jól látható betűkkel kell a szolgáltatóknak átláthatóvá tenniük, mit is tartalmaz a számla. Ez vonatkozik majd a gáz-, a villany-, a távhő-, a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási és a kéményseprési számlákra is.
Törvénnyel garantálják
– Mi garantálja, hogy mindez a terveknek megfelelően valósul meg?
– A Fidesz törvényben fogja kötelezni erre a szolgáltatókat. Az Országgyűlés emellett elfogadta a rezsicsökkentés védelméről szóló politikai nyilatkozatot is.
– A szolgáltatók berzenkedésénél talán fontosabb: az Európai Unió is vizsgálódik, hogy összeegyeztethetők-e ezek a lépések az uniós jogrendszerrel. Brüsszelben is kiállja majd a próbát a rezsicsökkentés?
– Meggyőződésem, hogy igen, hisz Európa más országaiban is szabályozzák az árakat. Az országgyűlési nyilatkozat pedig határozott üzenet az uniónak, a tisztességes profittal megelégedni képtelen külföldi szolgáltatóknak és a nekik dolgozó baloldalnak. Az uniós bürokrácia ismét nyomást próbál gyakorolni hazánkra, hogy töröljük el a rezsicsökkentést. Brüsszel szerint „sérti a versenypiacot és a diszkriminációmentesség elvét”, hogy a családok rezsiköltségeit mérsékeltük, míg a vállalatokét nem. Valójában egyetlen dolgot sért a csökkentés: a külföldi szolgáltatók extraprofitját. A Fidesz elkötelezett amellett, hogy megvédje Magyarország gazdasági függetlenségét, a magyar családok biztonságát. A jövőben sem fogunk engedni semmilyen külső és belső nyomásnak, amely megpróbál bennünket ettől eltántorítani.
| Az elhibázott privatizáció A szocialista-liberális kormány 1995-ben döbbenetes sebességgel, néhány nap alatt privatizálta a teljes hazai energiaszektort, mindössze 250 milliárd forintért. Azzal, hogy a magyarországi gáz- és áramszolgáltatók többségben külföldi tulajdonba kerültek, a szocialista-liberális kormányzatok megnövelték Magyarország külfölddel szembeni kiszolgáltatottságát. Ennek hatásaként emelkedtek meg számottevően a lakossági rezsiköltségek. 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormányzás idején, a villamos energia ára a kétszeresére (24 forintról 46 forintra), a földgáz ára a háromszorosára nőtt (45 forintról 139 forintra), miközben az infláció összesített mértéke ebben a 8 évben mindössze 58,8 százalék volt. Tehát az áremelkedések mértéke az egyik esetben csaknem 50 százalékkal, a másikban közel 100 százalékkal haladta meg az inflációt. Az Eurostat adatai szerint a vásárlóerő tekintetében 2011-ben az egész Európai Uniót nézve Magyarországon voltak a legmagasabbak a rezsiköltségek. A hazai privatizáció kezdete óta eltelt bő két évtizedben a legnagyobb áram- és gázszolgáltatóknak 1040 milliárd forint nyeresége származott a magyarországi működésből: 1995 és 2011 között a villamosenergia-szektorban érdekelt legnagyobb cégek realizált profitja, adózott eredménye 771 milliárd forint volt –a földgázszektorban ugyanez az összeg 267 milliárd forint. Több vállalat még a mostani nehéz gazdasági időszakban is komoly osztalékot tudott fizetni részvényeseinek a tavalyi eredmények alapján. |
Túl drága volt a szolgáltatás
– Hogyan lehet kivédeni a nyomásgyakorlást?
– Az Európai Bizottság maga is megállapította, hogy a rezsicsökkentés előtt Magyarországon a közszolgáltatások ára a vásárlóerőhöz viszonyítva – az unió más tagállamaihoz képest – a legdrágábbak közé tartozott. Magyarországot a többi tagállammal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Márpedig az uniós közösségi jog semmilyen formában nem tiltja a közszolgáltatások árának hatósági megállapítását, amely az Európai Unió 28 tagállamából 18-ban többféle formában is jelen van.
A családok érdeke
– Ez elegendő lesz az eljárás leállításához?
– Ebben az ügyben egyelőre nem indult eljárás Magyarország ellen, éppen azt vizsgálják Brüsszelben, hogy tudnak-e indítani. Ha ennél is több kell a rezsicsökkentés megvédéséhez, akkor meg fogjuk tenni. El fogjuk fogadni a 2014-es költségvetést, amely védi a rezsimérséklést, és számol azzal. El fogjuk fogadni azt a nonprofit közműszolgáltatókról szóló törvényt, amely megtiltja, hogy a szolgáltatók extraprofitot számítsanak fel a szolgáltatásaikért a családok kárára. Ha ez mind nem elég, akkor az alaptörvénybe is beleírjuk majd a rezsicsökkentés védelmét.
