Nem a kerületnek ad lendületet
Kőrös Péter, az önkormányzati képviselő-testület szocialista frakciójának vezetője úgy véli, hogy érdemes visszatekinteni az egyébként általa is várt és számára is örömteli csatornázást megelőző évekre.
– A kérdés megítéléséhez menjünk kicsit vissza az időben. 1997 és 2007 között a helyi önkormányzat beruházásában évente csaknem 1 milliárd forint értékben épült csatornahálózat a kerületben. Az ütemesen folyó munkákban megtorpanás 2007-et követően állt be. Ekkor a feladatot elvette a kerülettől a főváros. Fontos megjegyezni, hogy a döntést az akkori képviselő-testület valamennyi pártja, így a szocialisták és a jelenleg kormányzó Fidesz is támogatta.
A baloldali politikus szerint két további dolgot is érdemes megemlíteni. Ezek egyike, hogy 2007-et megelőzően az önkormányzat által végzett csatornázásokat követően teljes felületen járdától járdáig aszfaltozták újra az utcákat.
– A most kötött szerződések csak nyomvonalas helyreállítást írnak elő a kivitelezőknek, ezért mi, kerületi szocialisták, a korábbi gyakorlat folytatását kezdeményeztük – fogalmazott Kőrös Péter. – Ennek hiányában a kerületnek kell majd pár év múlva újraaszfaltoztatnia a tönkrement utcákat. Azt is meg kell említeni, hogy a ma még csatornázatlan területekre vonatkozó tervek régóta rendelkezésre állnak. Mindezek fényében nehéz elfogadható magyarázatot találni arra, hogy az elmúlt három évben miért nem történt érdemi előrelépés az ügyben. Csak remélni tudjuk, hogy a késlekedésben nem játszott szerepet, hogy a csatornázásában jelentős feladatot kap az a konzorcium, amelynek tagja a Mészáros és Társa Kft. Ennek tulajdonosa ugyanis a 800 milliós osztalék felvételéről elhíresült felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc. A lendülettel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy a csatornázás örömteli indulása rávilágít két fontos tényre is. Az egyik az, hogy ebben a ciklusban láthatóan nem sikerült igazán jelentékeny beruházást hozni a kerületbe. A mostani lehet az egyetlen, amelyet a kerület vezetősége szerencsés esetben fel tud majd mutatni. A másik az, hogy ezt a jelentős infrastrukturális beruházást az az Európai Unió támogatja közel 5 milliárd forinttal, amelyet nem is olyan régen parlamenti határozati javaslatban ítélt el kerületünk két országgyűlési képviselője, Kucsák László és Ughy Attila.
Az adósság rendezése a cél
Petrovai László független képviselő, a Párbeszéd Magyarországért tagja szerint a konkrét kérdésre nemleges választ kell adni, de a csatornázás szerepe egészen más.
– Az, hogy kerületünk végre majdnem teljesen csatornázott lesz, az itt élőkkel és a környezetünkkel szemben fennálló régi adósság törlesztése, és ez a valódi célja. Az adósság felhalmozásában elsősorban a fővárost terheli a felelősség, hiszen mindaddig, amíg ezt a kérdést kerületi szinten lehetett kezelni, csak-csak épült csatorna minden évben. A központosítás, mint az élet oly sok területén, itt sem megoldást hozott, hanem újabb problémákat. A problémák persze megoldhatók, de a kerület érdekeinek érvényesítése lényegesen nehezebb ilyen közegben, azok gyakorta háttérbe szorulnak, és nehezebben érjük el a céljainkat, mint ha saját kezünkbe vehetnénk ügyeink intézését. Visszatérve a lendület kérdésére: persze hozhatna lendületet is a csatornázás, például olyankor, amikor a hiánya építési korlátozásokhoz vezetne, de ezt a jellemzően Pestszentimrén sokáig létező problémát idővel kezelni tudtuk. Hozhatna lendületet akkor is, ha a csatornaépítésben vagy a kapcsolódó munkálatokban helyi cégek sora jutna feladathoz, mégpedig úgy, hogy tisztes jövedelemre is szert tesznek. Ebből fejleszthetnének, költhetnének, ezáltal hozva lendületbe a helyi gazdaságot. Az előjelek alapján azonban erre nem sok reményt látok, hiszen a munkálatok túlnyomó részét az ország legtehetségesebb gázszerelőjének, sportmenedzserének, földbirtokosának, a Felcsútot lassan világvárossá fejlesztő polgármesterének a cége végezheti. Miért pont a csatornázást ne tudná megoldani saját erőből, amikor a hat éve még csődközelben levő cégét is milliárdos bevételű nagyvállalattá fejlesztette mára?
A képviselő szerint a csatornázás ezzel együtt több dologban is tiszta helyzetet eredményez majd.
– Először is szó szerint tisztább lesz a környezetünk, amit sokan még ma sem értékelnek a súlyának megfelelően, pedig hosszú távon az a legfontosabb dolog, hogy a gyermekeink már egy tisztább világban nőjenek fel. Másodszor, egyszerűbbé és egyértelművé válik a szennyvízkezelési díj fizetése: nem kell majd évente újra meg újra papírokkal bajlódni, hogy a kedvezőbb díjfizetést választhassák az érintettek. S végül megszabadulnak egy újabb központosítás átkától, a Tarlós-féle szippantási monopólium minden nyűgétől, bajától.
Petrovai László kitért arra is, hogy lesznek utcák, amelyek a mostani munkákból is kimaradnak:
– A legutóbbi testületi ülésen feltett kérdésemre válaszolva polgármester úr ezt részben a hibás előkészítéssel, részben az olyan egyedi körülményekkel indokolta, amelyek miatt a csatornázás nem gazdaságos az adott helyeken. Ígéretet kaptunk azonban arra, hogy a hivatalos jegyzékből kimaradt ingatlanok csatornázását a kivitelezés folyamán mégis megkísérlik, illetve ahol ezt nem sikerül megoldani, ott a folyamat végére egyértelmű és számon kérhető gazdasági és időbeni ütemezéssel fogunk rendelkezni arról, mennyiért és mikorra pótolható a hiány. Ebben bízva kívánok mindannyiunknak sok sikert és türelmet a kerület előtt álló hatalmas munkához.
A végeredmény számít
Gönczöl András független képviselő úgy véli, hogy a csatornázással 19-re húzott lapot a főváros és vele együtt a kerületünk is.
– Persze ez nem hazárdjáték, mégis ez a hasonlat jutott eszembe, viszont jó értelemben, mert a csatornázással a XIX. századi viszonyokra húztunk egy kettest, így eljutottunk a XXI. századba. Talán erős és túlzó a hasonlat, de azok, akik a csatornázatlan területeken élnek, méltán érezhetik úgy, hogy a szennyvíz kezelésének eddigi körülményei közelebb állnak az 1800-as éveket jellemző állapothoz, mint akár a XX. századihoz – mondta Gönczöl András.
A képviselő úgy véli, annak ellenére, hogy mindig voltak és lesznek a kákán is csomót keresők, jelen esetben mindegy, hogy milyen pénzből valósul meg a kerületben ez a beruházás.
– Racionálisan gondolkodva a végeredmény számít, és az nem érdekes, hogy a csatornát Szent Péter vagy maga az ördög rakja le. Azt, hogy ennek van-e politikai súlya, és mekkora, döntsék el az érintettek. De vélhetően a legtöbben arra a következtetésre jutnak, hogy mindegy, mert a lényeg az, hogy lemegy a szennyvíz oda és úgy, ahova és ahogy a XXI. században elvárt módon kell. Azért sem akarok a csatornázás politikai színezetébe belemenni, mert ha bárki úgy dönt, hogy a XVIII. kerületbe költözik, a lakása megvételekor nem fogja megkérdezni, hogy ki csinálta a csatornát, mert annak léte természetes a számára. Ugyanakkor némi negatív megközelítést is engedjenek meg nekem. Átélve azoknak az embereknek a helyzetét, akik olyan területen laknak, ahova még ez a nagy beruházás sem jut el, természetesnek találom, ha az ott élők vesztesnek érzik magukat, és az ő mosolyuk nem lesz felhőtlen, ha szóba kerül, milyen sikeres is ez a projekt. Jobban szeretem a száz százalékot a kilencvenvalahánynál. Éppen ezért legyen az a cél, hogy ha később is, de minden olyan utca, ahol alkalmazható a technológia, be legyen kötve a hálózatba. A következő lépés tehát a száz százalék elérése.
A politikus a beruházással kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mivel a gazdasági válság amúgy is leértékelte az ingatlanokat, a csatornanélküliség gyakorlatilag értéktelenné teszi azokat.
– Ezért is fontos, hogy a munkálatokról rendszeresen kapjunk tájékoztatást. Hol, mikor, melyik utcában folynak, és meddig tartanak a munkálatok. Ebben az esetben ugyanis már az is értéknövelő tényező, ha a tulajdonos a vevőjének elmondhatja, hogy ugyan most még nincs, de ekkor és ekkor már meglesz. Összegezve, a magam részéről nem érdekel, hogy miből épül, én örülök a csatornázásnak. Az egészséges vízellátás mellett a vízelvezetési technológia minimuma a jó csatornarendszer. Nem vagyok híve a földbe ágyazott megoldásoknak, az emésztőknek és pöcegödröknek, mert a szennyvíznek nem szabad a földbe szivárognia, hanem ellenőrzött formában oda kell kerülnie, ahova való.
Gönczöl András kerületi képviselőként reményét fejezte ki, hogy a munkálatokban helyi vállalkozások is részt vehetnek.
– Egy ilyen nagy, 100 ezres lélekszámú kerületben biztosan vannak helyi szakemberek, vállalkozások, akik, illetve amelyek megfelelő tudással és potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy el tudják végezni a szükséges munkákat.
A TV18 interjúja a csatornázásról Lévai István Zoltán alpolgármesterrel
