Rossz üzlet volt a privatizálás

2007-ben a Malév akkori 99,5 százalékos többségi tulajdonosa, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. eladta a légitársaságot az Airbridge Zrt-nek.
Az orosz üzletember, Borisz Abramovics tulajdonában lévő cég azonban nem bizonyult jó gazdának. Ezt Oszkó Péter, a Bajnai Gordon vezette kormány pénzügyminisztere is elismerte a csőd bejelentése után. Szerinte 2007-ben kényszerhelyzetben volt a magyar állam, mert közpénzből az Európai Unió szabályai miatt nem lehetett finanszírozni a légitársaságot, és a leállást megelőzendő volt szükség a privatizációra.
Az orosz tulajdonos azonban többször is szerződésszegést követett el, és 2010-ben a magyar állam több mint 40 milliárd forintért visszavásárolta a Malévot.
A Malévnak korábban is volt már egy nem túl sikeres kapcsolata külföldi tulajdonossal. Az olasz légitársaság, az Alitalia és a szintén olasz Simest bank 1992 és 1997 között 35 százalékos részesedéssel bírt. A részvényeket végül magyar bankok vásárolták vissza.

Sokba kerülhet az államnak a csőd

A legnagyobb gondot a kormányzatnak most az a titkos záradék jelentheti, amely a Malév 2010-es „visszaállamosításakor” került bele a Gyurcsány Ferenc vezette kormány és a Budapest Airport között létrejött privatizációs szerződésbe. A záradék szerint a Malév leállása esetén 450 milliárd forint kifizetési kötelezettsége keletkezhet a magyar államnak a kieső utasforgalom miatt. Ez csak úgy kerülhető el, ha az utasokat átveszi a többi légitársaság, és ezáltal nem csökken a Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalma.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is vizsgálta a Malév privatizációs szerződését és a visszaállamosítást, és szerinte a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány is szándékosan szegte meg az európai uniós szabályokat, amikor 2007 és 2010 között csaknem 100 milliárd forintnyi állami támogatással segítette a céget. Az Európai Bizottság határozata szerint ezt a pénzt kellett volna most visszafizetnie a légitársaságnak, amely erre képtelen volt, így a cégvezetés a leállás mellett döntött.

Ezrek kerülhetnek utcára

A csőd legnagyobb vesztesei, illetve akiken a leghamarabb csattan az ostor, azok a Malév alkalmazottai. A légitársaság 2600 alkalmazottja kereshet most munkát, és bár biztosan lesznek, akik el tudnak helyezkedni másik társaságnál, a többség sorsa bizonytalan. Ugyancsak munka nélkül maradhat sok repülőtéri dolgozó is, továbbá bajba kerülhetnek beszállítók és alvállalkozók is.
A Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség állami segítségre számít, hogy ne következzen be válsághelyzet. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora rohamra számíthatnak a munkaügyi központok.
– Nincs statisztikánk egy hasonló mértékű leépítés utáni időszakról, de ha bejelentik a csoportos létszámleépítést, akkor hivatalból megkapjuk az elküldött emberek névsorát – mondta a Városképnek Nyári Tibor, Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának munkaerő-piaci koordinátora. – Arról is csak akkor alkothatunk majd képet, hogy ez hány főt érint a XVIII. kerületben.
A munkaügyi törvények szerint csoportos leépítéskor is ugyanazok a jogok illetik meg a munkavállalókat, mint rendes felmondáskor. Tehát a bérgarancia-alapból meg kell kapniuk a januári fizetésüket, és jár a törvény szerint meghatározott végkielégítés is.

Felszámolás után lehet új légitársaság

Mivel az orosz tulajdonosnak még 5 százalékos részesedése van a Malévban, mentőövet nyújtó komoly befektető nem fog jelentkezni, ezért a társaságra a felszámolás vár. Ezt követően lehet szó arról, hogy létrejöjjön egy budapesti központú légitársaság. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint ezt zöldmezős beruházással lehetne létrehozni. Azt viszont nem lehet még tudni, hogy az állam beszállna-e egy új társaságba.
Arról is megoszlanak a vélemények, hogy szükség van-e egyáltalán állami légitársaságra, vagy az a jobb, ha több kisebb magáncég alakul.



Malév, 1946–2012

1946. március 29. – megalakul a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.
1954. november 25. – államközi szerződés keretében a magyar állam megvásárolja a szovjet részesedést, és létrejön a Malév.
1956. június 5. – az első nyugati célállomás Bécs.
1963. szeptember 24. – az első Európán kívüli magyar légijárat úti célja Kairó.
1979-ben a Ferihegyi repülőtéren 1 millió utas fordul meg.
1988 – a Malév megkezdi a géppark cseréjét, a Tupoljeveket Boeing gépek váltják.
2012 – 66 év után leáll Kelet-Európa legkedveltebb légitársasága.