■ A kormányzati intézkedések milyen nehézségek elé állították a Fővárosi Önkormányzatot az elmúlt évben, s mi várható 2021-ben?

■ Az ország más önkormányzataihoz, így a XVIII. kerületihez is hasonlóan a Fővárosi Önkormányzat szintén egyszerre küzd a járvánnyal, a válsággal és a kormányzati megszorításokkal. A járvány elleni védekezésben Budapest jól teljesít, hiszen a KSH statisztikai adatai szerint a járvány idején a fővárosban volt eddig a legkevesebb haláleset. Ebben szerepe van a budapestiek helytállásának, és talán az önkormányzatoknak is köszönhető, mert kiveszik a részüket a védekezésből. A válság azonban Budapest gazdaságát is érinti, sőt komoly problémáink vannak bizonyos ágazatokban, amelyek leginkább ki vannak téve a járványnak. Ilyen például a turizmus, a vendéglátás. Mindezzel együtt az önkormányzatok pénzügyi helyzete megrendült. Éppen ezért fölfoghatatlan és elfogadhatatlan, hogy még újabb kormányzati megszorításokat kell elszenvednünk. Az elmúlt esztendőt és az ide-it tekintve is azt kell mondanom, hogy az összes budapesti önkormányzatot illetően a kormányzati megszorítások súlyosabbak, mint maga a válság, ami egyébként is nagy feladat elé állít minket. Rendkívül nehéznek ígérkezik a 2021-es év.

BEVÉTELCSÖKKENÉS

■ Most már pontosan látható a szolidaritási adó mértéke és a várható adóbevételek csökkenése. Mennyire sújtják ezek a fővárost, és milyen módon lehet mégis kigazdálkodni a feltétlenül szükséges összegeket?

■ A Fővárosi Önkormányzat esetében talán inkább úgy fogalmaznék, hogy a korábbi évekhez képest mintegy 40 százalékkal csökkentek a bevételei. Ennek érzékeltetésére vegyünk példaként egy magyar családot, amelynek, mondjuk, 100 ezer forintos nettó jövedelme van, majd egyik napról a másikra 60 ezerből kell megélnie, amiról pontosan tudjuk, mennyire megterhelő. A csökkenésnek nagyjából a fele az, ami az állami megszorításokból, a szolidaritási hozzájárulás mértékének megemeléséből és az iparűzési adóval kapcsolatos döntésekből ered, és csak a másik felét okozza a válság, ami a mi esetünkben az adóbevételek kiesése mellett a közösségi közlekedés jegybevételeinek elmaradásából következik.

ÚJ SZELEKRE VÁRNAK

■ Okozhat-e a bevételek elmaradása a főváros működtetésében is fennakadásokat?

■ A Fővárosi Önkormányzatnak van egy kis pénzügyi tartaléka, amely sokkal kevesebb, mint más hazai nagyvárosoké, de ez valamennyire segít minket. Ezt a pénzügyi tartalékot 2021-ben nagyjából feléljük, mert érdemben már nem tudjuk leszorítani a kiadásainkat, hiszen az a budapestieknek járó közszolgáltatások minőségének romlásával járna. Nem vagyunk hajlandók a kormány sarcpolitikája miatt visszavenni a szolgáltatások minőségéből! Apróbb korrekciók lehetnek, de inkább nagymértékben igyekszünk spórolni magunkon, az önkormányzat működésén, a politikusok fizetésén és a nem létszükségleti dologi költségeken. A nagy ki-adásaink lényegében a fővárosi közszolgáltató cégeknél dolgozók bérei. A buszsofőrök fizetésén és a hulladékszállításon azonban nem lehet spórolni. Próbálunk valahogy átvergődni a 2022-es évre, amitől két dolgot remélünk. Egyfelől azt, hogy kikecmereg a magyar gazdaság a válságból, másfelől azt, hogy új szelek fújnak majd a politikában.

KÖSZÖNET A XVIII. KERÜLETIEKNEK

■ Lesznek olyan beruházások, amelyekre azért tud áldozni a főváros?

 ■ A fejlesztéseinket újra kell gondolnunk, de például a Lánchidat a válság ellenére is felújítjuk, s azon is dolgozunk, hogy a XVIII. kerületnek ígért fejlesztések se szenvedjenek hátrányt. Elkezdődött az Üllői út felújításának tervezése, ami egy régi adóssága a városnak. Tervezzük az 50-es villamos vonalrekonstrukcióját, és forrást keresünk az alacsonypadlós villamosok közlekedését lehetővé tevő beruházáshoz is. Az 50-es villamos vonalán már tavaly elkezdődtek bizonyos fejlesztések, és nem adtuk fel, hogy ezeket tovább vigyük.

■ Nem tesz jót a bevételeknek és a kiadásoknak a járványhelyzet sem. Ez mennyiben befolyásolja a főváros működését ebben az évben?

■ Amikor életeket kell menteni, olyankor nem szabad garasoskodni. Ez is számottevő kiadást jelent a Fővárosi Önkormányzatnak. Nagyon köszönöm a pestszentlőrinci és pestszentimrei polgároknak is, hogy fegyelmezetten betartják a járványügyi szabályokat. Azt kérem tőlük, hogy ez továbbra is maradjon így, és mindenkit az oltás választására kérek. Tudom, hogy sokakban okoz félelmet a kormányoldalon történő regisztráció, de mégis mindenkit erre kérek, mert ezzel nem-csak a maga egészségének segít, hanem a város újbóli talpra állásában is. A szociális intézményeinkben nagyon sok pluszkiadással jár a járvány elleni védekezés, a védőfelszerelések és a tesztek beszerzése, de ha tudunk, akkor természetesen segítünk.

TÖRTÉNELMI BŰN LENNE

■ Segítséget ajánlott a kormánynak az oltási programban való közreműködéssel. Pontosan miben tudnának segíteni, és mennyi esélyt lát ennek az összefogásnak a létrejöttére?

■ Az önkormányzatok egyfelől munkáltatói és intézményfenntartói minőségükben is nagyon sok embert közvetlenül elérnek, másfelől a háziorvosi alapellátás önkormányzati feladat. A háziorvosok nélkül pedig a tömeges oltást biztosan nem lehet megoldani. Mi úgy tudjuk, hogy a háziorvosokra az oltási programban nagyon nagy mértékben számít a kormány. Szerencsés lenne, ha a háziorvosi szolgálatok fenntartóival, a helyi önkormányzatokkal is lenne kooperáció. Tényleg azt gondolom, hogy nincs ma fontosabb nemzeti ügy, mint az oltási program hatékonysága. Egyelőre nem alakult ki ez a politikai partnerség ebben a kérdésben, amelyről remélem, hogy a kormány nem politikai presztízsszempontok szerint dönt. Ma még a vakcina kis száma akadályozza az oltás hatékonyságát, ám ez hamarosan megváltozik, és a probléma az lesz, hogy miként jut el a polgárokhoz, ki adja majd be nekik az oltást. Több millió ember beoltása rendkívül komoly feladat. Történelmi bűn lenne az önkormányzatokban rejlő lehetőségeket nem kihasználni ehhez. Szerintem ez nem is következhet be.

Bodzay Zoltán