A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete mintegy hatezer hektáros erdőterületen gazdálkodik a fővárosban és annak közvetlen környékén. Az erdészeti munkákat a 2009-ben életbe lépett, „az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásáról” szóló törvény alapján végzik. A fenti törvény értelmében szükséges az erdőket fenntartani, felújítani.
Az erdők élete
– Tudomásul kell vennünk, hogy bár az erdők élete lehet szinte végtelen, de benne az egyes fák élete véges – mondta Boda Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének erdészetvezetője. – Az elöregedő, és ezáltal veszélyessé is váló fákat gazdasági értékük elveszése előtt szükséges kitermelni. A fakitermelés az erdőfelújítás, vagyis az erdő megfiatalításának első lépése.
"Kerületünk nagy értéke a hatalmas erdős terület. Sajnos, ez nem minden lakosban tudatos. Hiába az erdei tornapálya, ha vandálok tönkreteszik. Sokan autóval hordják a szemetet az erdőbe. Egy-egy erdőtakarítási akcióban pedig kevesen vesznek részt. Lakossági összefogás kellene, hogy vigyázzunk erdeinkre, s mindenki – kisgyermekes családok, futók, kerékpározók – szívesen töltse bennük szabadidejét”.
Dunavölgyiné Lipokatich Margit, az Együtt Pestszentimréért Egyesület elnöke
Az erdőfelújítás történhet természetes és mesterséges úton. Az előbbi esetben az általában idegen szaporítóanyagot (mag, csemete, dugvány) mesterségesen juttatják a területre. A természetes felújítás esetén a területen álló, idős állomány szaporítóanyagából (magjaiból vagy akác esetén gyökérsarjakból) fejlődő csemete számára biztosítják az életfeltételeket. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén az erdőfelújításoknak több mint 60 százaléka természetes úton történik.
Más a végvágás és a tarvágás
Tarvágást a csak mesterségesen vagy sarjról felújítható fafajok (pl. akác) állományai esetén alkalmazzák a szakemberek. A fokozatos felújító vágást természetközeli állapotban lévő állományokban alkalmazzák. Fokozatosan egyre nagyobb növőtérhez juttatják a csírázó magból fejlődő új fanemzedéket. Miután a csemeték elérték a megfelelő méretet, a végvágással eltávolítják a még lábon álló öreg faegyedeket.
A végvágás utáni kép a tarvágásokat idézi, nagy különbség azonban, hogy az utóbbi után a területen már ott van az eredeti állomány genetikai információját hordozó, az erdőborítás folyamatosságát biztosító újulat.
Az erdő megfelelő, egészséges fejlődése érdekében a növekedés során gyérítésekre van szükség – hangsúlyozta az erdészetvezető.
– Ekkor az egészséges, életerős egyedek fejlődését segítik azzal, hogy mellőlük a beteg, alászorult fákat eltávolítják. Nemcsak a környéken kiránduló emberek, hanem az erdő egészségét is szem előtt tartják, hiszen megakadályozzák a fertőzések és kártevők egészséges fákra való átterjedését – tette hozzá Boda Zoltán.
A parkerdő nem steril
Kovács Orsolya, az önkormányzat oktatási, közművelődési, sport és ifjúsági bizottságának LMP-s delegáltja:
„A Duna homokos öntéstalaján kialakult, egykor jellemző, fűzcsoportokkal tarkított nádas-mocsaras növényzeti társulás, „turjános" ugyan már csak elszórt foltokban lelhető fel. Erdeink jelentős része ültetett akácos, fenyves, ostorfával, más elegyfákkal - közöttük azonban őshonos fák, cserjék is megjelennek, mint a fagyal, kökény, csipkebogyó. Parkerdeink nagyszerű kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak az itt élőknek - ehhez azonban szükséges az utak és környékük rendszeres karbantartása, tisztítása. A parkerdő ugyanakkor nem steril erdő: ne ijedjünk meg, ha beljebb hatolva korhadó, kidőlt fákat, lehullott gallyakat, bozótosokat találunk - ezek a természetes erdők részei. A korhadó fák például speciális és fontos élőhelyei az erdőlakó madaraknak, ízeltlábúaknak."
